Magyar Írás, 1934 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1934-02-01 / 2. szám - Zerdahelyi József: Ha leesik a hó

tak. Fuvar nincs. De ha volna, se törném magam vele...

Sarkonfordult és kilépett a télbe. A hideg bepárázott utána a nyitvamaradt ajtón.

Az öreg bámulta egy darabig a ködlést, aztán leesett a feje.

Halálra fáradtan és összetörtén és szörnyű szorítással a mellében vonszolta a testét az ő házába.

Reszkető kezével vetett a tűzre két szál fenyőágat és sietve a vackára dőlt. Nehezen húzta fel a lábát.

A fenyőág lángot fakasztott és rápiroslott Pavel Soják messzejáró öreg szemére.

A láng hamar a parázsba veszett, aztán kialudt a kemence tüze egészen.

Mert senki se rakta.

ZERDAHELYI JÓZSEF