Magyar Írás, 1934 (3. évfolyam, 1-10. szám)
1934-01-01 / 1. szám - Film - B. F.: Rákóczi induló
gövel, hasonlíthatatlan regionális ízzel megsokszorozta volna a film értékét. SZITNYAI ZOLTÁN. RÁKÓCZI INDULÓ Herceg Ferenc színdarabját „A dolovai nábob lányát" dolgozták fel filmre. Ez a magyar film színvonalban jóval felülmúlja az eddigieket és szerencsésen bevált ötleteivel, mozgalmasságával és rendezésével méltán megérdemli az elismerést. A nem épen új huszártörténet vígan pereg, szerelem, derűs huszárcsinyek hangulatot visznek a tökéletes képekbe. A film főszerepében végre egy kitűnő magyar filmszínész tűnik fel. Jávor Pál felülmúlta férfiasságban és huszáros könnyedségben a film német verziójának főszereplőjét, Gustav Fröhlichet. Kiss Ferencet külön meg kell dicsérnünk sikerült alakításáért, 'Halmay Tibor pedig, aki maga is huszártisztből lett filmszínész, természetesen húsból vérből való, kedvesen komikus huszárprofilt nyújtott. Csortos tönkrement földesúra egy két patétikusabb jelenettől eltekintve, megható volt. Dayka Margitnak sajnos nem illett egyéniségéhez a szerep és így ez a különben annyira tehetséges színésznő nem volt a helyén. Turay Ida ügyesen játszotta meg a bakfis leányt, de nála a szerep megírásában vagy értelmezésében volt a hiba. A film legmegragadóbb jelenete azonban az a huszárbravur, mikor Tarján főhadnagy egész lovascsapatával átúsztatja a Tiszát. Eddig csak amerikai filmeken szoktuk meg az ilyen nagyarányú jeleneteket és örülünk, hogy végre a magyar filmet sem játszák néhány száz négyzetméternyi studiótelepeken, hanem kihasználják a természetadta kereteket. B. F.
