Magyar Írás, 1934 (3. évfolyam, 1-10. szám)
1934-11-01 / 8-9. szám - Szinház - Film - Mulivay Elemér: A legujabban bemutatott magyar filmekről
— Állandóan kísérleteznek. Több ilyen előadáson szerepeltem, de maradandó sikert nem értünk el. Sokkal inkább, az új mondanivalók. A legkiélezettebb társadalmi, nem ritkán politikai kérdések kaptak már színpadot. Ezek a legizgalmasabb színházi esték. A közönség egy része örjöngve tapsol, másik réisze ugyanígy fütyül. A színháznak így is haszon, mert bár óriási viták követik, minden a fegyelmezettség határain belül történik. Megköszönöm ezeket az érdekes dolgokat, és megkérem, hogy mondjon valamit saját magáról. Bizonytalanabb lesz a hangja. — Mit mondjak magamról? . . . Nagyon szeretem a színházat. Elneveti magát. — Ezt mindenki mondja, ugye? — Csak nem mindenkinek hisszük el. Magának igen. Most újra élénkebb lesz. Lendül a hangja. — Én úgv, érzem, hogy a színházat igazán a színházért szeretem, a játékot a játékért. Talán nincsenek is külön emberi vágyaim. Palota, autópark, stb. Én úgy érzem, hogy nem érek rá és nem is akarok ráérni. Játszani! Mint a régi magyar színészek tették — akiket kint is nagyon becsülnek — akár ekhós szeikéren is és bárhol csak igazi színházat . . . — Érezte már, hogy igazi színházat játszik? — Igen. Ritkán. Egyszer egy vén kisasszonyt játszottam, aki soha sem kaphat az élettől, az emberektől semmit, mert túl jó és mert túl gyáva. Ez a szerep annyira megérett bennem,, hogy az é I e t b en is úr I e t t r a j t a m, amíg csak a darab műsoron volt. Mikor pedig egy nagyon csúnya és ezért nagyon boldogtalan lányt kellett játszanom, m á r a próbák alatt úgy m e g c s u n y u 11 a m, hogy nem ismertem magamra és az utolsó előadásig nagyon boldogtalan voltam. Volt egy szerepem, egy hatvan éves dáma, ennék a szerepnek az volt az érdekessége, hogy nem maszkíroztam magamat hatvan évesnek, csak hatvan éves akartam lenn i. Azt mondják, sikerült. Lopva megnézem az órámat, 19 óra. Gyorsan felteszek még egy kérdést. Tudja-e, hogy milyen katasztrofális itthon a fiatal írók, színészek, rendezők helyzete?