Magyar Írás, 1934 (3. évfolyam, 1-10. szám)
1934-11-01 / 8-9. szám - Palotai Boris: Tátrai vihar
Lecsap az éjjeliszekrényre, hadonászó ujjal valami hideget éreznek, jó hideget és magasra tartja és le akar sújtani arra a négy karra, amely onnan jön apától. Apa elkapja a kezét. — Mit hadonászol ezzel a manikürollóval? Görcsösen fogja az olló szárát, a kezefején fehérek a csontok az erőlködéstől. Apa egyenkint fejti le az ujjait. Anyához fordul: — Vágd le holnap a körmeit ezzel a kis ollóval, úgy karmol ez a gyerek, mint a macska. És másnap reggel megfogja a kislányt, aki fáradtan, összetörve kuporodik az ágy végébe és csak néha szipákol egyet. Megfogja, ölébe ülteti és lenyisszantja az engedetlen körmöket. Vera nézi. Anya háttal áll. — Utazzatok el a féltizessel, a gyereknek nem tesz jót a magaslati levegő. PALOTAI BORIS
/
