Magyar Irás, 1933 (2. évfolyam, 3-10. szám)

1933-12-01 / 10. szám - Bibó Lajos: Pali bácsi fifikája

Bibő Lajos : Regény

Böcögő beakasztotta a külső istrángot is, akkor megfordult :

— Hallgasson kedves. Ne lármázza fel a szomszédokat. Országos dologról van szó.

Felhágott a bricskára.

— Aztán, ha mindent tudni akar, — szólt vissza, —'Szoboszlay telefonált értem. Juhász Feri holnap megjön.

A kocsi kifordult az udvarról. Böcögőné azt hitte, nem jól hallott.

A fiára meredt:

— Mit mondott ?

Bendegúz úgy megyémül t az anyja hangjától, hogy a nyelve végképp megdermedt.

Böcögőilé megsemmisülve rebegte ?

— Feri ? Juhász Feri ? Hazaköltözik Pestről ?

Bendegúz már hármat nyelt. A negyedik után végre kinyögte :

— Igen.

Böcögőné egyszeribe észbekapott:

— Mit állsz akkor itt? — ripakodott rá. — Szaladj át rögtön Juhászékhoz, nézd meg, otthon van^e Juliska. Mondd meg neki*, hogy megyek én is, csak beszólok előbb Döngicsérékhez.

Szélvészként rohant vissza a konyhába.

— Hamar ! — lökte hátba Rózsit, a leányt, aki éppen a

hagymát vágta. — Hamar a pettyes ruhámat, meg a szalmakalapomat ! Egy — kettő! Nem hallottad? Mozogj már! Aztán a levest... — dobta le magáról a kötényét — hagyd a karikán, a húst pedig tedd a vaslábasba. De vizet is önts alá, mert ha kiszárítod, két napig te eszed.

Futott a ruhájáért.

Juhász Feri? — rántotta ki a szekrény ajtaját. Hazajön Rabára? Ez nem is veszedelmet, ez még az égszakadásnál és a földindulásnál is nagyobb fölfordulást jelent. Itt valami minden eddiginél nagyobb szerencsétlenség készülődik.

Pillanat alatt átöltözött, fejére csapta a kalapját, s szaladt Döngicsérékhez. Az adótárnokné lekvárt főzött, közben Kosa Terikével, a tanítónővel beszélgetett, aki benézett hozzá egy percre. i ' . I [ 3!

Amikor Böcögőné félrelökte a konyha ajtajára akasztott légyfogó organtil függönyt, Döngicsérné kezében megállóit a kavaró kanál.

— Mi történt ?

Böcögőné nem kapott elég levegőt:

— Juhász Feri 1... Táviratozott!... — lihegte elfulladva.

— Hazajön .? ........................ . y