Magyar Irás, 1933 (2. évfolyam, 3-10. szám)
1933-03-01 / 3. szám - Kritika - Szalatnai Rezső: Az első cseh Ady-fordítás
Kritika ból kiesett Pap Károly keresi önmagát, Mikáéi alakján át az ideális igazság szavát.Pap Károly tudatos iró. Könyvének vannak naiv mesterkélt hangú lapjai és naiv alakjai, tisztára lirai szemmel nézve, ^Abimél, a főpap) néha érezzük egy felfokozottan vibráló szív ellankadását, a mesterember birkózását a lirai anyaggal, de a bibliai miliő friss, az iró archaizáló hangja izes, színes és töretlen, a libbániai táj szőllőt érlelő melege, a shébai és támáni fennsíkok forróra fült talaja rejtelmes erővel él ebben a színes és meleg könyvben. Keresztényi ez az irás abban az értelemben, ahogy az elmúlt esztendő nagy könyve, egy teljesen más síkon mozgó mű, Kuncz Aladár Fekete kolostor ja is keresztény irás volt. Összehasonlításul és fokmérőül idézem itt Kuncz könyvét, — ahogy a hősnek Miskin herceggel tarott rokonsága szembeötlő, — hogy Pap Károly regényének kivételes érdekességét példázzom. EGRI VIKTOR AZ ELSŐ CSEH ADY-FORDITÁS Kicsi, sárga füzet, helyes és egyszerű nyomdai kiállítású ; a külső forma, melyben Ady Endrénk először jelenik meg cseh fordításban. A magyar költő első névjegye ez a cseh olvasó előtt. Ezeket a verseket Pozsonyban fordították, itt olvasták fel őket irodalmi estéken, itt is adta ki őket a fiatal cseh intellektuellek kiadóvállalata, a Mladá Edice, még tavaly, második kiadványaként. Tizennégy Ady-vers van itt, a költő arcképének kissé félszeg tusrajzával s a kötetke végén néhány soros életrajz. Úgy tűnik föl, ez a kis Ady-anthológia csak kóstoló a cseh közönség felé, a visszhang-várás jelentkezése. Hisz Ady itt Pozsonyban, ép a fiatal cseh és a szlovák értelmiségben elevenen él. Különösen a szlovákoknál. Még a háború alatt jelentek meg Štefan Krčméry első szlovák Ady-lorditásai s azóta a szlovák líra legkitűnőbb képviselői jelentkeztek Ady megmutatásával. Ady közvetlen irodalmi hatással volt a szlovák literaturára és érdekel nemcsak a lírája, de a prózája is, sajátságos vágású impresszionizmusa is (példa rá Tido J. Gašpar novellisztikája). Két-három esztendővel ezelőtt élénk és izgalmas vita folyt a fiatal szlovákok közt, irodalmi vita, Adyról és Ady hatásáról a szlovák költészetre. Akkor történt, hogy Pozsonyban, az Umelecká Besedában, Emil Boles lav Lukáč, az uj szlovák líra legkiválóbbja, tartott előadást Ady életéről és költészetéről. Ez az előadás s az utána kifejlődött irodalmi vita, melyben magyar irók is résztvettek, Barta Lajossal élükön, szép hitvallás volt a magyar