Magyar Irás, 1933 (2. évfolyam, 3-10. szám)

1933-12-01 / 10. szám - Irodalmi Szemle - Possonyi László: A mai Európa szellemi irányvonalai

irodalmi szemle berábrázoló készségét jutalmazta, amelyben a zavaros és in­kább derokativ hatásokra törekvő Mereskovszki nem tudja őt megközeliteni. Kisebb müveiben, mint példáúl a magyar nyelven is meg­jelent. «A szerelem szentsége» címűben is, egy nagyon finom, pesszimista, legtöbbször visszafelé tekintgető novellistát is­merünk meg, aki fo y .atjaTurgenyev lirizmusát annak megrendítő mélységei nélkül s aki Csehov realizmusához áll ,a legközelebb, de mestereit sohasem múlja felül. A szerelem szentségének hőse Mit ja, az orosz középnemes birtokos árvája, aki Moszkvában szerelmes lesz egy leányba, aki színésznőnek készül. Mi ja a diák, aki még nem ismeri a szerelmet, Katjában látja a női nem megtestesítőjét és wertheri szerelemmel követi a lány lépteit, akii elragad a karrier vágya és színpadi érvényesülését igazgatók kegyeivel vásárolja meg. A fiú otthon a birtokukon hiába várja szerelmes leveleit és az ispán megsejtve kínjait, se­gíteni akar rajta és egy fiatal parasztasszonyt játszik a kezére. A fiú ugyanakkor ériedül szerelmesének elbukásáról, mikor maga is el­bukik, testiségében és lázálmaiban összekeveri ezt a két hasonló testi érintkezést. Fiatal, érzékeny lelke nem bírja el a ször­nyű testi csömö.’t és a kiábrándultság undorát, önkívületé ben szájába lő és — ezt már nem Írja le Bunin —, valószínűleg meghal. Bunin többi mesternove’láiban s m nyújt vigasztalóbb ké­pet. Ami írásaiban mégis megkap, a? az a mély költőiség, az orosz életnek ama utolérhetetlen melankóliáju festése, a­­mely Bunint ma is mint lírikust reprezentálja jobban, nem pe­dig mint epikust. Nagyon szép költői kép szolgál például «Az érc» című novellája gerincéül. A város végén a búzamezők közt egy fakereszt áll időtlen idők óta. Ahogy a falu várossá nő, mind több fát vágnak ki, a szántóié dek kiszáradnak, a pa­rasztok lassan elköltőinek a terméketlenné vált mezőről. Azu­tán ércbányát tárnak fel a környéken, a kopárrá vált külvárosi parlagra barakkok, munkásházak épülnek és a keresztet, a­­mely fák sűrűjében, búzatáblák közö.t élte évszázadokon át misztikus életét, a munkások eltüze.ik. Egy költőibb korban ebből a verstémából, sohasem lehetett volna prózai mü és minr den szépsége mellett is hiába keressük benne az epika gerinc­vonalát. A régi orosz elet elsiratása kedvenc témája Buninnak. Megrendítő képet rajzol például a forradalmat megelőző, el­omló orosz nemesi életről — «Mormoták» cimü elbeszélésében. Egy nyugalmazott öreg gárdafőhadnagy és meghitt szolgája a történet hősei, két elhalt galy az orosz fán, két kiszolgált öreg; bútor, akik falusi magányukban karácsonyestre készülnek. (5- rosz zsánerkép a régi, haldokló világból, karácsony szombatja,

Next

/
Thumbnails
Contents