Magyar Irás, 1933 (2. évfolyam, 3-10. szám)

1933-12-01 / 10. szám - Irodalmi Szemle - Possonyi László: A mai Európa szellemi irányvonalai

Irodalmi szemle

hófúvás. A szolga a közeli faluba megy be, hogy a karácsony esti bevásárlást elvégezze, pálinkát, kalácsot, petróleumot és gyertyát vásárol, azután visszatér estidőben a hófúvásban gazdájához. A két férfi ül csendben, iszik, halottjaira gondol és a nagyapától való öreg karosszéket aprítja fel tüzelőnek. Mély szimbólum: ez a generáció már csak a múlt örökségének romjaiból él, de semmit nem alkot, semmit nem akar és semmit nem remél.

Hiába akár azután az Oroszországból Európába száműzetett Bunin más témához nyúlni, hiába akar világpolgár lenni, lelkét kicserélni nem tudja. Nem tudom, hogy Sinclair Lewis irta-e meg előbb Sam Dioodsworth-át, vagy Bunin» Egy ur San-Franciscóból» cimü elbeszélését, de a téma nagyon hasonlít. Egy ur indul el Amerikából te.őségével és leányával kétévi európai tartózkodásra, de alig hogy Nápolyba és Capriba megérkezik, egy hotel halijában szivszélhüdést kap és gyorsan viszsza pakolják hulláját ugyanerre a hajóra, amely őt Európába hozta örömök, szenzációk, szórakozások felé. Bunin ismét a zsánerrajzban éli ki magát, a luxushajó társadalmi életének hiú felületességeiben akarja megmutatni kultúránk csődjét. S lelki beállítottsága mellett sikerül is a legpesszimistább képet rajzolni. A kritika metsző és éles, de mégsem a Bunin területe ez a világ és nem csak objektív szempontból hiányos, hanem az is hiányzik belőle, ami müveit a költészet porával bearanyozza, ha az orosz tájakon marad, ahonnan száműzetett.

A másik nagy orosz emigráns író is kissé erejétvesztetten viseli a több, mint másfél évtizedes száműzetés terhét. Nagy trilógiáit befejezte és az óegyiptomi és kréta-mikéne mithoszok után most olyan területekre merészkedik^ amelyeken inkább szolgálja a fogalmak összezavarását, mint az emberiség vezérlését. Mereskovszki, a Krisztus és Antikrisztus elmélet színes regényírója és a Harmadik Birodalom kissé zavaros fantáziájú álmodója, most mintha megirigyelte volna Renan 'kétes értékű babérjait, két Krisztus-könyvet irt. Az egyik, «Az ismeretlen Jézus» a karácsonyi magyar könyvpiacon is megjelenik^, a másik, «Az ismert Jézus», még nem jutott el hozzánk. Első Jézus-kötetében az apokrif evangéliumok,? és a keleti hagyományok forrásaiból meríti Mereskovszki következtetéseit és tagadhatatlanul érdekes módon, de sokszor szinte a blaszfémiába, veszve kutatja Jézus alakját a megszentelt hagyomány óikkal szemben. Mereskovszki sokat tud, de nem tudós, nagy történelemismerő, de nem hiteles történész és bár sokat foglalkozott vallási kérdésekkel, valami megbúvóit vonzalommal a szektariánus és eretnek jelenségekkel szemben, irói lombikjainak mindig nagyobb volt a füstje, mint esszenciája, amit átnyújt