Magyar Irás, 1933 (2. évfolyam, 3-10. szám)

1933-12-01 / 10. szám - Irodalmi Szemle - Possonyi László: A mai Európa szellemi irányvonalai

Irodalmi szemlé

az orosz nép szellemi és gazdasági nyomoráról fest benne megrendítő képet. Két testvér élete a könyv. A -főszereplő^ Kuzma Krasznov olyan filozofáló hajlamú orosz paraszt, aki elhagyja apái földjét és kereskedve, vándorolva, szemlélődve járja be a végtelen orosz földeket, a szétterpedő mezővárosokat és a nyomorúlt falvakat. Sokat tanúi, minden kezeügyébe kerülő könyvet elolvas, a megváltódást keresi bennük, mint minden orosz, de sem magát megváltani nem tudja a sok ellentmondás közepette, sem azokon segíteni nem tud, akik ugyanúgy szenvednek .körülötte, mint ő maga. Iszik, hogy nyugtalan lelkét elhallgattassa és azután vezekel, de ezen az úton sem találja meg Istent, nem találja meg nyugalmát és végül is sok bolyongás után ha rámegy testvéréhez, Tichonhoz, aki nem töprengett olyan s ■ ;at az élet célján, hanem nagy vagyonszerzővé vált. Tichon nem nézte milyen utón jut pénzhez vagy birtokhoz, hanem mindent megragadott, ami kezeügyébe került és sikerült is a környékbeli nemesi birtokokat mind megkaparintania. De Tichon sem boldog, ha nem is bántják lelkiismeretfurdalások. Ö mindent megszerzett, amire vágyott és mégis céltalan az élete, nem tudja, mihez foghatna vele, mikor már nem az anyagot kellene szaporítania, hanem gyümölcseit akarná élvezni. Körülnéz a maga paraszti világában és ugyanazt a reménytelenséget,, céltalanságot látja, amit Kuzma látott meg hosszas vándorlásaiban. A két testvér megérzi azután, hogy nem is lehet itt javítani, mert talán nem is az emberek, a gazdasági viszonyok és az elmaradottság teszik reménytelenné életüket, hanem az orosz sors, az orosz föld megbénító, tunya atmoszférája, amely alól ez a félázsiai nép nem tudja kivonni magát.

Látjuk tehát, hogy Bunin, aki mint dekadens költő kezdte, később sem birt megszábadúlni kiábrándultságának csömörétől, nem birt célt mutatni népének, mint Reymont tette nagyszerű Parasztokjában, vagy ahogy Undset faragott örökkévaló képet a középkori norvég emberről, akiben a vikingek hősi vérle' megkeresztelődve álmodik és jut el egy transzcendens világtudat megértéséig. Bunin csak az orosz jelen sivárságáról fest tárgyilagosságában megrendítő képeket és valami mély, emberszerető melankóliával enyhíti legfeljebb a visszataszítóan állati lét megnyilvánulásait. Arra sem futja az erejéből, hogy legalább szociális Ítéletet mondjon népének sorsáról, hogy legalább kritikájával lökje előbbre emberi rendeltetésének útján. Bunin mást ad, és ebben a nagy oroszokhoz méltó mestert tisztelhetjük benne: regényének pszihológiai mélysége, az alakok lelkének feltárása Gogoly és Goncsárov méltó rokonává teszi öli s a Nobel-dij bizottság bizonyára plasztikus em