Magyar Irás, 1933 (2. évfolyam, 3-10. szám)
1933-11-01 / 9. szám - Figyelő - Kézai Béla: Az északi faj erőtartaléka a parasztság
Figyelő északi vérnek nyomai Brittániától. az Északi tenger partjain át, Germánia és Gallia településre alkalmas területein keresztül a déli félszigetekig, mindenütt megtalálhatók. Az árja, indógermán görögök és rómaiak éppenúgy, mint a magastermetü, hosszúkás koponyaalkatú germánok, akiknek megjelenése ma már jórészt ismeretlen és elfeledett háborús borzalmak véráldozataival járt, az antik-germán-kereszlény kulturközösségnek nagy egységét alkották meg. Ez a három kultúra egymást túlélve, mégis egymásba fonódva valamennyi más kultúra mellett, az emberiség élén haladt. Az egykorú források elbeszéléseihez betűhíven ragaszkodó, régebbi történettudomány azt tanította, hogy ezek a népek a hóditó és harcias ember típusát testesítették meg. Tehát belső alkatuk szerint is az uralkodásra, a földmives őslakók leigázására és kizsákmányolására termett «úri» fajtái képviselték. A fajelmélet teoretikusai: Eulenberg, Chamberlain, sőt a biológiai történetszemlélet első, sok elfogultsággal operáló szintetikusa, A. Rosenberg is ebben a harciasj hóditó típusban jelölték meg a germánság egyetemes karakteré'.. Az újabb kutatások azonban ie’jes revízióra kényszeri tették a faji történetszemlélet régi híveit. Az irányzat lehiggadását, a politikai érdekektől való lassú különválását igazolja az a törekvés, amelynek újabban R. Walther Darré álképviselője, noha egy bizonyos politikai célzatossága abból, hogy a harcias beállítástól eltérően, a germánságot békés települő, paraszti nép képében állítja elénk, halványan kiérezhető. Bizonyos, hogy a hitleri forradalomnak elemi szüksége van a nyugodt fejlődésre és a belső megerősödésre. A hitlerizmusnak, legalább ebben a pillanatban, minden agresszivitása ellenére is, komolyan békére kell törekednie. Ez a békevágy nemcsupán taktika és időnyerés kérdése, hanem az új rend vezetői egyrészének eltökéltsége is. Ennek az irányzatnak, Darré, a birodalmi földmüvelésügy fiatal minisztere, a vezére, sőt publicistája is. Könyve, * amely egészen rövid idő alatt két kiadást ért, egyúttal «bibliája» aimjak a német intelligenciának, amely a hitlerizmust a maga békevágyával szeretné összeegyeztetni. Ennyiből tehát politikai tendenciájú a hitlerizmus eme Georgiconja, amely egyúttal a hivatalos történetszemlélet első nagy átértékelése is. A műnek ez az egymagában véve is értékes tulajdonsága eleven cáfolat azok irányában, akik a hitlerizmus szellemi türelmetlenségét — joggal — hirdetik. Azonban remény van arra, hogy a kritika szabadságának az uralkodó szemléleten belül való érvényesülése következtében a németség újra megtalálhatja kapcsolatait az európai szellemmel. *Baternlum, als Lebensquelle dér nordischen Rasse. 1933, München. 1 i ■ * . ! I- i 1
