Magyar Irás, 1933 (2. évfolyam, 3-10. szám)
1933-11-01 / 9. szám - N. Jaczkó Olga: Diadalszekér
Elbeszélés (forgott ugyan holmi különös szerszámokkal a hegyek között is, de a tanítási időn kívül nem a kutatások eredményét elemezte, inkább Máriának tette a szépet a maga módja szerint. S a szegény, hosszú, magányos éveken át önmegtagadásban sanyargó leányban egyszerre, hevesen kapott lángra minden életvágy, mint az őszi erdők száraz avarja egy könnyelműen, vagy rosszándékkal eldobott gyúfaszáltól. Kozár Géza egyszer négyszemközt vakmerőén célzást tett a barátja érzelmeire.— Ugyan, „ hát csak nem gondolja, Kozár úr, — pirult Mária, mint egy csínyen kapott gyerek. Kozár lóra kapott ettől a biztató pirulástól. — Miért ne gondolnám? Most már elárulhatom, hogy előre is gondoltam erre, sőt határozottan benne volt a terveimben. A barátom elárulta nősülési szándékait és az ő köreiben nem tud megfelelő személyre találni. Én pedig... nagyon jól emlékeztem az én kedves tanitókisasszonyomra, akár milyen ostoba tökfilkó is voltam még, mikor itt jártam iskolába.... — Kozár úr, — lelkendezett Mária, — igazán, nem is tudom, hogy háláljam meg magának, de remélem, módomban lesz, van is miből, hiszen éveken át alig költöttem magamra.lHa egyszer önállósítani akarná magát, egész bizalommal forduljon hozzám 1Kozár ur ekkor tette a második jelet Máriára. Az archeológus pedig a legközelebbi estén, amikor Ella újra eltávozott, elhatározta, hogy nem bányászik tovább a vénleány lelkének avatag kincseiben, hanem radikálisan megoldja a dolgot, mert még a körmére talál égni. Hiszen az a másik no olyan metsző tekintettel vizsgálja, ahogy csak azok a nők tudnak vizsgálni másokat, akik a saját szerelmük tárgyába egészen belevákultak. Forró volt és merész, a robbanó elhatározásig akart feszíteni mindent. Teljes odaadást akart kikényszeríteni Máriától, ami után a legtöbb nőnél a minden irányú, teljes bizalom következik. Előbb a nő — gondolta — azután az értékszekrény kulcsa. S azután... elrobog a diadalszekér, amelyről ez a naiv teremtés olyan fellengző ábrándokat tud szőni... a nő nélkül. Mária bővült, de megrögzött erkölcúsége nem hajlott meg. Az archeológus mindenre elszántan más fordulatot adott a dolognak. — Nézze, drágaságom, megértem és méltányolom a vonakodását, — bókolt a Mária tiltakozó szemérme előtt, — de én nem tudok várni, s különben sem bírnám idegekkel az üggyel kapcsolatos, hossza’dalmas formaságokat, én a rohanó ma embere vagyok minden izemben. Szépen felcsomagol, az írásait, az értékeit, — mert bizonyos kiadásokkal is jár a
