Magyar Irás, 1933 (2. évfolyam, 3-10. szám)

1933-10-01 / 8. szám - Darkó István: Utrakelt hajlék

Darkó István: Utrakelt hajlék Két kézzel akart a zsebébe nyúlni a pénz után, A bal hóna alatt nyikkant egyet a macska. Előrángatta á kábátja alól s az őrmester ölébe nyomkodta: — Fogja, fogja, őrmester ur. Hagy vegyem elő... — Fújj, — kiáltott az őrmester, — megbolondult maga ? Hisz ez egy rühes macska ? — Miafene ? — mondotta Bálint és érdeklődve forgatta a félholt állatot- — Az istállóját, tényleg rühes. No de ilyet. Hamar letette a földre az állatot és tovább mentek|. Egy kutnál vizet húztak és Bálint az őrmester biztatására megmor sakodott. Utána nagyon felélénkült, mert nem csali a kezét mosta meg homokkal, hanem az arcát is megmártogatta a jó friss vízben. — A felét most azonnal odaadom, őrmester ur. Szegény állat, úgy ült a patakban magában. De rühes, szinigazság, hogy rühes volt, — mondotta megint 'Bálint Hiába szabadkozott az őrmester, markolva, ideges kézr zel, lelkendező örömmel gyűrte a markába Bálint a pénz ti. Kabátjából, nadrágjából rángatta élő és nevetve gyömöszölte az őrmester zsebébe. Majdnem összevesztek. Az őrmester nem akart a dologra ráállani,. Világos nappalt és másnap délelőttöt emlegetett. A másik ember segítségével, akiben most, hogy az apja pártján közbelépett, Bálint megismerte az őrmester fiát, visszarakta a pénzt a Bálint zsebébe, A két ember összesúgott és vigasztalva cipelték a kissé lehiggadt Bálintot. — Mit gondol rólam őrmester ur, — mondotta panaszo­san, — hogy én most nem tudom, ebben az időpontban perfek­tuálni ezt az üzletet ? Mért gondolkozik ilyen ferdén rólam ? Négyet most mindjárt oda tudok adni, a többit három rész­letben. Van még nekem hitelem 1 Csak szólok a barátaimnak és rendben van. Meg van ez jól szervezve. Gazdaságii ag szi­lárd alapokon indulunk tovább/. ,Aki bajba jut, méltán szá­mi that a társaság többi tagjainál; a segítségére. Éppen ma beszéltük meg ! Elhallgatott, mert hirtelen a bizonytalanság érzése fogta éli Már este, a telekkönyvvezetőnél is meg akarta kérdezni, amikor a gazdasági alapokról volt szó, hogy hát ezek szerint számíthat e ő is némi kölcsönre» amivel a ház áránál? a má­sodik részét fedezhetné ? Akkor ugyanezt a szorongó, rosszkedvű érzést tapasztalta magán. Inkább hallgatott és elhalasztotta az érdeklődést. Emlé­kezet^ hogy legutóbb is két napba telt, amig pénzt tudott

Next

/
Thumbnails
Contents