Magyar Irás, 1933 (2. évfolyam, 3-10. szám)

1933-10-01 / 8. szám - Darkó István: Utrakelt hajlék

Darkó István: Utrakelt hajlék

Időnként beleivott a pohárba és minden erejével a játékba gyűjtötte magát.

Egy idő mnlva megint pénzt kellett kivennie a borítékból? Aztán emlékezett rá, jó summát szedett fel. Egyrészét begyűrte a zsebébe. Többször osztott, sokszor fel is szólították, hogy rajta a sor az osztásban.

Egyszer, vagy kétszer tenni is elfelejtett. Először a fiára gondolt, amikor ma este az ablakon ugrott ki és durván felelt vissza az anyjának.

Rendetlen és érthetetlen gondolatnak tartotta, hogy valaki az ablakon keresztül távozzék el hazulról. Másodszor arra eszmélt, hogy csak reggel felé fog hazamenni, de ez a kiruccanás a házszentelése és ehhez fogja megokolni a feleségének is.

Mikor ma este a mosogatódézsa fölött nézte, szinLe a régi fájdalommal szerette.

— Tegyél Bálint ! — mondotta a káplán.

Megmarkolt egy kártyát és kitfetLe. Nyomban észrevette, hogy oda sem ügyelt, hanem az első lapot, amit a kezeügyében talált, ki is tette. i

— Ejnye, — mondotta magában, — kezdem megérdemelni a gyerekeim lenézését.

Megint fizetnie kellett) és háLradőlt a széken. A szobában már füsttenger, borgőz, lárma és félhomály gomolygott. Kint ütni kezdett a toronyóra. Bálint csodálkozott magán, hogy ilyen világosan hallja. Számolni kezdte és tizenkettőt számolt meg.

— Ejnye, — ismételte, — elmúlt a rendes idő és én megérdemlem a gyerekeim lenézését.

Támolyogva állt fel, barátságosan nevetgélt és nehezen jutott ki a virágállványokkal telerakott, üveges verendán át az udvarra.

IV. A

jó vicc, ami Bálinttal történt.

Megint az a rengeteg jóérzés szállta meg, hogy a balzsamos, lenge levegőt egyetlen szippantással magába tudja huzni.< Nagyokat fújt és megropogtatta az ujjait. Megkereste az égen a Göncölszekerét, de az m ár sehogyan sem jutott az eszébe, hogy miképpen lehet az északi sarkcsillagot is megtalálni. Támor lyogva ment ki a kapuajtón.

A falak mellett tapogatva vándorolt sokáig. Szeretett volna valakivel beszélgetni, de világosan tudta, hogy egyedül van. Valamit mondogatott, aztán énekelni kezdett, de amint meghallotta a hangját, elszégyelte magát és elhallgatott

Egy kpcsmaajtó előtt meg állott és megtapogatta a zsebeit