Magyar Irás, 1933 (2. évfolyam, 3-10. szám)
1933-10-01 / 8. szám - Surányi Miklós: A zongora
Surdnyi Miklós: A zo ngora. fák és a sziklák és a hegyek és Vérzékenyednek a csillagojk, ha a dalukat hallják. Ennyit mondott a bagoly és aztán ismét megmerevedett és gőgösen ült az elcsendesedett éjszakában, a platánfaj ágán, amelyen ezüstcsikban reszketett a holdfény. A bokrok alján egy szerelmes fülemüle félénken próbálgatta az előbb hallott futamokat. Magam is elfüttyentettem egy dalt az ő tiszteletére Aztán csend lett, csak a föld, a füvek és á fák pihegtekl SURÁNYI MIKLÓS
/