Magyar Irás, 1933 (2. évfolyam, 3-10. szám)
1933-09-01 / 7. szám - Irodalmi szemlék - Possonyi László: A mai Európa szellemi irányvonalai
Irodalmi szemlék utazásainak emléke azután könyvben kívánkozott ki belőle és igy irta meg Júlia címen egy generáció történetét. Regényének első része a hatvanas évek Becsében, a második része Tuniszban, a harmadik pedig Parisban játszódik le. Ez a regény igazán a múlt regénye. Swerts-Sporck rendkívül szubtilis vonásokkal tudja rajzolni alakjai lelkiállapotát, egy nagyon kultivált européer franciás Ízlése csendül ki a diszkrét, vallomásszerü élményekbő', sok elfojtott s enve ’ély, álmodozás és meleg férfias líra. A mai kor emberének azonban már nem sokat ad az ilyenfajta művészet. Ember és korformáló erővel nem bir az a másik könyv sem, amelyet most még a német irodalom uj termékei közül megemlítünk. Gerhart Ellert «Dér Zauberer» címen irta meg Gerbert d’Aurillac, a későbbi II. Sylvester pápa életregényét. II Sylvester történelmi alakja minket, magyarokat azért is érdekel, mert ő ismerte fel először a történelem színpadán nemrégen feltűnt magyarságban azt a nagy történelmi hivatást, amit ez a nép azután itt a Duna mellett annyi hősiességgel töltött be. Gerbert d’Aurillac maga is idegen vóll az akkori európai vezető nemzetek között, akár a ravennai császári udvarba, akár Capet Hugó párisi királyságába, akár a pápai környezetbe vagy a pápai székbe vezérelte is sorsa. Mert Gerbert talált gyermek volt, az aurillac-i kolostor kapujába tette le anyja és a barátok nevelték fel úgy, hogy a X. század legragyogóbb szelleme vált később belőle. Iskoláit Spanyolországban végezte és az akkori magas mór-arab kultúra kincseit is megsimerte, csillagászattal, kémiával és hasonló keleti tudományokkal foglalkozott és innen kapta varázsló hírnevét, a Gerbertus mágus csúfnevet. Ráfogták azt is a sötélbőrü, nyúlánk emberre, hogy arab eredetű, mert szegény Gerbert soha megmondani nem tudta, ki volt az apja vagy az anyja. Hányódott tehát a nagy európai politika cselszövényei közölt, amig tehetsége a pápai trónt nem adta neki. És akkor küldötte el egy keletről jött népnek azt a koronát, melyet talán a lengyeleknek szánt, akkor alapított egy királyságot az Egyház védelmére ez a sötétbőrü ember, aki talán ténylegesen is szimpátiákat érzeti napkelet fiaival. Gerhart Ellert regénye nem magyar szempontból íródott, a magyar Szent-Korona töriénete el is sikkad a regényből. Maga a regény sem remekmű, habár rengeteg emberi és kortörténelmi megfigyelés emeli ki az átlagmunkából. Gerhart Ellert sajnos, a romantika ma már elavúlt törvényei szerint építette fel közel négyszázoldalas regényét, sokkal több gondot fordít az akkori európai politika külsőségeinek leírására, mintsem hogy az emberi szivekbe és telkekbe bele tudott volna mélyülni. Az akkori papság életét
