Magyar Irás, 1933 (2. évfolyam, 3-10. szám)

1933-09-01 / 7. szám - Irodalmi szemlék - Possonyi László: A mai Európa szellemi irányvonalai

Irodalmi szemlék teljesítmény, amit az uj irányok képviselői az utolsó tiz eszten­dőben elvégeztek. Könyvtárakat töltenek be ezek a munkák, terünk azonban nem engedi meg, hogy velük foglalkozzunk, csali egyet ragadunk ki közülük. A Wotan-szagú fajelméleti munkák mellett valóban tudományos eszközökkel dolgozik Friedrich Me r kens chl a g e r, a berlin-dahlemi biológiai intézetnek egy ik vezetője. «Rassensonderung, Rassen­mischung, R as s en w an dl u n g» című teljesen tudo­mányos müvében Merkenschlager megállapítja, hogy a hosszú fejüség egyáltalán nem egy fajnak vagy nemzetnek a sajá­tossága, hanem minden fajban előfordulnak úgy hosszú ko­­ponyájú, mint rövidkoponyájú egyedek. Valószínűnek tartja Merkenschlager, hogy az őskori vadászó törzsek ivadékai a hosszúkoponyájuak, mig a földmivelő törzsek nehézkesebb fog­lalkozásuk folytán az évezredek folytán nagyobbrészt rövidko­­ponyájuakká váltak. Az érdekes «Kulturkreislehre» nyomokon haladó könyv nemrégen jelent meg Berlinben Waldemar Hoff­mann kiadásában és megjelenése bizonyság arra, hogy a né­metek, ha a forradalom lázában vétenek is sokszor a tudomány örök törvényei ellen, egy-egy kalandos teória kedvéért azért nem dobják sutba az objektiv vizsgálódás eszközeit sem. Ma elsősorban a politikai irodalom reprezentálja Németor­szágot A megszámolhatatlan Hitler-könyv között a legjelleg­zetesebb egy szövegnélküli képeskönyv, amely nem közöl mást eredeti fényképeknél. Cime : Hitler, wie i h n k e i­­ner kennt. Az érzelmek felkeltésére felépített képsorozat­ban elvonúl előttünk a Führer mozgalmának és életének min­den jelentősebb mozzanata: ahogy a még egyszerű népve­­zér-Hitlert az ifjúság a barna házakban körülveszi, ahogy a kórházakat látogatja, amelyekben a bandaharcokban mega­sebesült hívei feküsznek vagy lábadoznak, ahogy jár, ahogy tanácskozik, kirándúl, eszik és pihen. Van azonban még egy német irodalom, amelyet mindegy, hogy Ausztriában, Svájcban vagy Németországban irnak-e, a­­mély. nagyobbrészt a múlttal vagy a közelmúlttal foglalkozik és kikerüli a ma mindinkább követelménnyé váló állásfog­lalást a jelen körülményekkel szemben. A régi világ emlékei­ből táplálkozó német szellem követjeként mutatkozik be ne­künk Graf Hubert Swert s-S p o r c k svéd eredetű osztrák iró. Swerts-Sporck gróf irodalmi múltja csak genealógiailag mutatható ki, amennyiben a Rilke «Cornet Rilke»-jében sze­replő Sporck dragonyost vallja ősének. Swerts-Sporck gróf a majoreszkója volt családjának, de miután csehországi bir­tokait az összeomlás után elkobozták, festészetre adta magát és Algírba utazott Életének, családi és személyi múltjának és

Next

/
Thumbnails
Contents