Magyar Irás, 1933 (2. évfolyam, 3-10. szám)
1933-09-01 / 7. szám - P. Gulácsy Irén: Indul a gálya!
P. Gulácsy Irén: Indul a gálya! De nem finnyáskodott. Nyelte, mint orvosságot szokás, ízlelgetés nélkül. Mikor pedig parltávolban jártak s a tenger gyérebben osztogatta ajándékait, a hajó-oldal felé fordítóLta figyelmét. A gombák valóságos tenyészetét látta ő olt ! Igaz, hogy a nyirkosság és árnyék hívta életre őket, mérgesek azonban nem voltak. 1 Lekapdosta és megette, amit talált. Nem rettent vissza még evezőjének bőrszijjazatától sem. Megrágta azt is. Így folytatta élet-halál küzdelmét napokon kérésziül. Ám elkeseredetten tapasztalta, hogy a baj csak nem akar engedni ! Ereje szemlátomást fogyott. Míg egy reggel az ostor is hiába cserdült le a hátára. T em bírta többé az evezőt. Hagyta, hogy a durva hajcsárok fölcibálják s a zöldséges pince felé vonszolják. Olt összt rogyott és lecsukta szemeit. Várta a halált. Mennyi idő telhetett igy ? Nem tudta. Arra rezdült, hogy valami ütés éri. Nem volt valami nagy az ülés s erre már mégis csalt, föl kellett neszelnie. Egy csapatnyi őrt látott. Élelmiszeres ládákat cipeltek ki a pincéből. Egyik láda födele föllazult és a bennelevő holmi szertegurult a földön. Egy csomó citrom... Nyilván a gálya más, emberszámba vett népségének konyhájára kellettek ! Hogy most a gaz palléroknak hajladozniok kellett végettük, ez megdühitette őket. Szedegetés közben szitkozódtak s oda-odavágtak egy-egy sárga kis bombát a pince elé terített szerencsétlenek közé. János először csupán pilláinak bágyadt libbenésével felelt az újabb gonoszságra. Egyszerre azonban villámszerű gondolat ütötte át: Gyötrő szomjúságában italul is szolgálhatna a citrom! Kész lemónia annak a leve! Mái* nem csukta vissza a szemét! Sőt nagyon is ügyelt, hogy hol hullanak le körötte a sárga gyümölcs-parittyák. És mikor a csapat ember valahára elkészült a ládák cipelésével s eltakarodott, mohón gyűjtött össze minden citromot, amit csak el birt érni. Kettőt a zsákmányból nyomban fölfalt. A többit meg gondosan bőr tunikájának kötényébe rejtette s fölgyürte rájuk a kötő (szélét, i . , ; , i i . h