Magyar Irás, 1933 (2. évfolyam, 3-10. szám)
1933-09-01 / 7. szám - Szombathy Viktor: Csók Velencében
Szombathy Viktor: Csók Velencében Iákhoz. A fehérzubbonyos csónakosok szaporán hadarták a fülébe: — Signore, gondole, gondolie... Nem gondolok semmit, — kiáltotta magyarul s erre valaki fölneveliett. Három bámész idegen álldogált az oszlopok mellett s megértették Pétert. Magyarok. Bemutatkozás, öröm, önök is? Igen... De ők nem tudnak beszélni az olasszal. Hová parancsolnak? Gondolázni, a feleségem s a nővérem. Milyen jó, legalább négyen leszünk, úgy olcsóbb lesz, egy órára tizennégy líra. Mutyizunk, kérem, hehehe, mint a kaláberben..y Szállnak is be a gondolába, még eszébe jut, amit Dzsulietta mondott, hogy ne a San-Giorgio felé, mert ott nem jó a'szerenád, de a csónakos már taszigálta nagy lustán a hosszú hajót s erővel a Szent György alá tartott, ahol nagy dalolás folyt a kivilágított szerenádhajón. Ezek hárman áhítattal üldögéltek. Tegnap érkeztek, ma már megírták haza Köveséknek és Fehéréknek, milyen csodálatos is ez a Velence. Hát, ha .miég a szerenádot hallanák... — Fiam, hogy fognak pukkadni Kövesék, ha elmeséljük nekik. Ön nem ismerős mifelénk? — Nem. Röviden pattogott ez a Iszó, többet alig szóltak hozzá. A házaspár újra élte szerelmét, a nővér, — majd megnézem mar gamnak a lámpafény alatt, jóképű csinos nő lehet, — egykedvűen ült s csak [néha sóhajtott nagyot. Árvának érezte magát, de Péter fölöslegesnek tartotta, hogy foglalkozzon vele. Futó ismeretség, az osztozkodás egyik beltagja tizennégy líra útiköltségen Üzlettárs. Mély, sötét ég borult ,a még sötétébb vízre. Az égen csillagok bolyongtak, csobbant a tenger apró hulláma, a gondolák lassan egymáshoz ütődtek a szerenádhajó mellett, ahol megállt mindegyik és felsorakozott. A hajóslegények lusták hajtani, megálltak, mert a szerenád talán őket érdekelte legjobban. Fiatal párok, öreg, pápaszemes házasok, ficánkoló studentek és sivalkodó lányok csendesedtek itt meg, a szerenádhajó körül. Csali a locsogás és a hajók egymáshoz ver ődése hangzott. S most újra kezdték a Szerenádot — Nem valami híres, — biggyesztette el száját az utitárs, — közismert operarészletek és foxtrott-slágerek. Ez az a híres velencei szerenád? Kasztanyettek csőmentek, légy táncos ^ugrált a szereriádhajóban, a műsor igen változatos volt, de csupán az idegenek zsebe ellen irányuló. Blöff. \ — Nem valami nagy énekesek ezek, — húzta el a száját
