Magyar Irás, 1933 (2. évfolyam, 3-10. szám)

1933-09-01 / 7. szám - Weisz István: A Dunavölgy társadalmi tagozódása

A Dunavölgy társadalmi tagozódása

Az 1918-as és 1919-es események a Dunavölgy politikai berendezését gyökeresen megváltoztatták. Mig azelőtt a Dunának a német birodalom területére eső forrásvidékétől eltekintve a középső folyás az egymással az államtudomány által szorosan meg sem határozható viszonyban lévő, államilag egységes, de nemzelileg széttagolt Ausztriára és Magyarországra esett és az alsó folyás ^mentén állami létüket a török uralom megdőlésére visszavezető szerb, ,román és bolgár államok keletkeztek — addig a legutóbbi átalakulások azt vonták maguk után, hogy Ausztria és Magyarország több részre esett, amely részekből egyesek önálló uj államokkal alakultak, mások pedig szomszédos államokhoz csatlakoztak.

Nem szándékunk az, hogy ezzel, az államtudomány és politikai földrajz körébe eső átalakulással foglalkozzunk. ,A tényeket csak azért állapítjuk meg, hogy meghatározhassuk^ a Dunavölgy terjedelmét és határait. Ehhez képest a teljesen a német érdekkörbe eső forrásvidéket éppen olyan joggal1 kapcsolhatjuk ki, mint az egykori Ausztriának azokat a lengyel területeit, amelyek a Fekete-tenger, vagy a Baltikum felé siető folyóikkal addig is nehezen voltak beilleszthetők a dunai kérdések tömkelegébe. Viszont el kell ismernünk azt, hogy a Dunavölgy problémái — a földrajzi elszigetelés ellenére — közelről érintik a Jugoszláv-Királyságnak olyan részeit is (a szlovén föld, Ó-Szerbia), amelyek eddig más érdekkörökben mozogtak, más fejlődési tengelyben helyezkedtek el. i

Kétségtelen, hogy az állami határok mellett, sőt azok ellenére mind erősebb szerepet játszanak Európában is a társadalmi és gazdasági mozzanatok, valamint a vérségi és nyelvi összefüggések.

Ha a háború előtti dunavölgyi országok társadalmi tagozódását vizsgáljuk — és most ez a célunk — úgy igen figyelemreméltó megállapításokat tehetünk felületes szemle alapján is. . ;

A Duna völgyében évszázadokon át kísértett az egységes Ausztria gondolata, amelynek hordozója a Habsburg-ház volt, alapja pedig a Német Római Szent Birodalomban hátvédet kapó osztrák-németség. Az időközönkinti és hosszabb-rövidebb idő alatt mindig meghiúsult összbirodalmi kísérleteiméi pz