Magyar Irás, 1933 (2. évfolyam, 3-10. szám)

1933-06-01 / 5-6. szám - Figyelő - Aradi Zsolt: A katolikus mozgalom a magyar ifjúságban

Figyelő ködésre képes vele, a maga számára csak annyit követel, ismerjék el az ő meggyőződésének jogát is. Nehezen érthető, hjogy sok helyütt ferdén fogják fel a katolikus fiatalság külön­állását. Aki őszinte és mély vallásos életet, aktiv katolicizmust él, az előtt elképzelhetetlen, hogy részekre bontsa magát. Az, hogy szociális érzéseit kiélni hagyja, nem fog belépni a kommu­nista pártba, s hogy hazája iránti kötelességének eleget tegyen, nem lesz nacionalista. A katolicizmus világot és különösen (elsősorban) embert formáló eszme. Aki maradékta­lanul vallja annak elveit, a.z nem tudja szétsza­kítani magát. A katolikus fiatalság tehát azt állítja magáról, hogy ő megtalálta a maga hite szerinti száz százalékot», ez nincs ellen tétben, mert nem is lehet a j ó 1 f el fogott magyar nemzeti érdekkel. Ez a meggondolás vezette tudatosan és öntudatlanul a magyar katolikus fiatalságot és annak vezéreit, nemcsak az anyaor­szágban, hanem az utódállamokban is. A magyarországi aktiv fiatal katolikusoknak kimondott szervezetük nincsen. Ez egy szellemi áramlat, amely nem is akar zárt körben megülepedni. Központja a «Korunk Szava» cimü aktiv katolikus orgánum,, amely nevéhez híven arra törekszik, hogy egyetemes érdekeket szolgáljon. A lapon, mint központon keresztül a legszoro­sabb összeköttetést tartja fenn a mozgalom a szloveüszkói és erdélyi hasonló megmozdulásokkal és velük teljesen kon­gruensen halad. ARADI ZSOL7

Next

/
Thumbnails
Contents