Magyar Irás, 1933 (2. évfolyam, 3-10. szám)
1933-06-01 / 5-6. szám - Irodalmi arcképek - Zapf László: Darkó István
Zapf László: Irodalmi arcképek dennek dacára a regény második fele úgy a regénytechnika, a probléma élettéformálása, valamint a lenyűgöző olvasmány szempontjából úgy van megcsinálva, olyan átforrósodott irói elánnal, hogy a modern magyar regényírás legsikerültebb fejezetei közé tartozik. Talán megfigyeltük már: Darkó ezen két regénye a technikai kezdetlegesség jegyeit hordja magán minden egyéb Ígéretes jótulajdonsága dacára. A regényírói technika fejlődése szempontjából nagy haladást jelent az a két regény, melyet Darkó egy kötetben adott ki: „Szép ötvöslegény“ és „Ferdetorony“. Mind a két rövid lélekzetü regény történelmi tárgyat dolgoz fel. Valóban egy kötetbe tartoznak, mert mind a kettő a kimagasló intellektus bukását mutatja be a szürke tömegben. Illés Endre a Nyugat 1930 február 16.-i számában irt kritikájában nagyon helyesen látta meg a két regény alapeszméjét a „Szép ötvöslegény“ következő soraiban: „Az igazság leütteti a maga harcosait, elvakult emberekkel ütteti le, de az elvakultak szeme a leütött vergődésének láttán kinyílik s meaigéződik.“ A Szép ötvöslegény, Téglás Gábor, a kolozsvári ötvöslegények lázadásának a vezére, aki tud önfeláldozó lenni és bár ő maga elbukik, de az eszme, melyet vezérel, győz. Kár, hogy az iró nem merül el mélyebben a téma más lehetőségeibe, igy pl. teljesen ignorálja azt a kérdést, vájjon a magyar mesterek valóban elhanyagolták-e alkalmazottaiknak, a magyar legényeknek ügyét a német mesterekkel szemben. Az osztály és a nemzeti érdekeltségek komplikálódnak itt, amit az iró a felvetett probléma miatt nem fejteget. A Ferdetoronyban a világlátott Bencze Kelemen kerül összeütközésbe garamparti szülővárosának szűklátókörű kispolgáraival. De nem tud lemondó és önfeláldozó lenni, azért elbukik ő is, meg az eszme is, melyért harcolt. Darkó István legújabb regénye a pályadíjnyertes Égő csipkebokor, melynek csak első kötetét hozta le a Magyar írás folytatásokban. Az egész regény megjelenése a közel jövőre van Ígérve. Míg az egész regény meg nem jelenik, nem tudunk róla véleményt mondani. Tárgyalásaink folyamán mindig pontosan figyelemmel kisértük Darkó elbeszélő technikájának fejlődését is. Általában azt látjuk, hogy Darkó a novellairásban sokkal biztosabb, mint a nagykoncepcióju regényírásban. Novellái technikailag és mindenképen tökéletesebb alkotások, mint regényei. Legkifogástalanabb még két rövid lélegzetű regénye, a Szép ötvöslegény és a Ferdetorony. Viszont másrészt Zúzmara és Szakadék cimü regényeinek olyan nagyszabású koncepciója van, hogy a regényírás legfontosabb kelléke, a nagy összefogó világképet nyújtó koncepció, feltétlen megvan nála. Ezért regényei hibáik ellené-
