Magyar Irás, 1933 (2. évfolyam, 3-10. szám)
1933-03-01 / 3. szám - Vozári Dezső verseiből (Tavasz lesz. Kávéház. Gyilkos. Szeretnék hinni. Egy londoni bankár átutazik Szlovenszkón)
Vozári Dezső verseiből TAVASZ LESZ Újra tavasz, zöld, sárga és vidám Halló! — kiált a hegység, Halló! — kiáltnak völgyek. Halló! — kiáltom én is; mi egyebet kiáltsak? Mint unatkozó kántor, ki ezredszer dalol már, úgy üdvözöllek én is, kit üdvözölni kell ma. Terceljetek, gyümölcsfák, sikitozzatok, szüzek, explodáljatok, bombák, tavasz lesz, hát igy illik. Tavasz lesz, Kassán, Pécsett, Rómában, Bukarestben, — és verset ir a költő, mert nem bir többet tenni. KÁVÉHÁZ Kávéházból szemlélem a világot, idedobott a sorsom, életfogytiglan várok, igére és csudára. Az ige egyre késik s te csuda, sohse jössz már ? Kávén és kiflin élek és nem történik semmi. És nem történik semmi. És nem történik semmi. GYILKOS A gyilkos ül, fogait vicsorítja, pedig szolid, kenyérre kenhető, de gyilkos ő, hát gyilkolnia kellett Pedig egy lepkét nem tudna megölni, pedig szeretni oly nagyon szeret,
