Magyar Irás, 1933 (2. évfolyam, 3-10. szám)
1933-06-01 / 5-6. szám - Dallos István: A nyitra-barsi magyar-palóc félsziget
Dallos István: Tanulmány palóc félsziget tele van panasszal, kevés azonban az ir, mely a fájdalmas sebeket gyógyítaná. Dacára a nehéz idők egyre nehezebbé váló helyzetének, a falvak gerinces magyarsága kitartással küzd létéért és igyekszik megőrizni mindazon évszázados tradíciókat, melyeket ősei hagytak örökségképpen. Abban a magáramaradottságban, melyben e magyar-palóc félsziget él, hiányát érzi olyan kulturafejlesztési törekvésnek, melynek a belső ereje képes lenne megakasztani az idegen kultúrák támogatott és minden akadállyal megbirkózni kívánó terjeszkedését. Kulturális törekvések tekintetében a magára maradt és kellő támogatásra nem számítható falvak nagyrésze a semmivé vált illúziók fészke lett, melyben az elemiiskolás kultúrán felüli ábrándok köddé váltak. A községek részben politikai hátterű intézkedések következtében morzsolódnak le a magyar kultúra szempontjából és az egyre erősbödő szlovák hatás és kulturtörekvés vonzókörébe zuhannak, ha idejében nem történik erőteljes kísérlet magyar . kulturábrándjaik megvalósítására. E tekintetben biztató jelenség a Szlovenszkói Magyar Kultur Egylet kezdődő terjeszkedése, mely azonban eddig a feltornyosuló nehézségek miatt nem fejthetett ki intenzív ténykedést e magyar falvak legtöbbjében. Apatikusan állanak ezen apró szigetecskék a hatalmas tengerben, melynek erősen csapzó hullámai beomlással fenyegetik a sziklás partokat. Lázas beteg a mai magyar-palóc falu és nem áll orvos betegágya mellett, aki gyógyító kezével simogatná. A magyar-palóc falú az elszegényedés utján halad és anyagilag egyre gyengébbé válik, aminek káros kihatása minden más vonatkozásban kiütközik. Nem történt eddig semmi, ami alkalmas lett volna a földmives társadalom helyzetének felsegitésére. Az újabb törekvés pedig már lelki kenyeréből is nagyokat igyekszik lecsipdesni. A meghajszolt idegzetű falu fáradhatatlanul viseli az élet ezernyi ólomsulyu terhét. A romlatlan, tisztalelkü, gyermekes falu ősereje ez, mely dacolni képes a feltornyosuló komor viharfelhőkkel. Harmonikus életet él a vidék magyarsága és testvérének tartja a szomszédait. Ha kell, alkalmazkodni tud, de igyekszik megőrizni ősmagyar erényeit, szokásait és nyelvének eredeti tisztaságát. A magyar falvak nyelvében már az államfordulat előtti időben is mutatkozott bizonyos szlovák hatás, nemcsak a szókincsben, ami érthető és természetes, — hanem a hangalakokban is. Az államfordulat utáni erős szlovák áramlat még erősebben befolyásolta a magyar falvak nyelvezetét és ennek következtében a szlovákból vett kifejezések száma megszaporodott. Sok helyütt főleg a fiatalság egyre több szlovák kifejezést használ, vagy formál át és különösen a város közelében