Magyar Irás, 1932 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1932-12-01 / 10. szám - Kritika - Kemény Gábor: At erdélyi föld sorsa
Kritika vezi az iró: ugrás a sötétségbe. És szerinte ez minden olyan kezdeményezés, mikor a szlovákoknak a csehszlovák államcentralizmussal felmerült konfliktusait kesztyűs kézzel akarják elintézni. A falu egyetlen kommunista parasztja, Sedmík, mégis elkerül Prágába.'A nyomor űzte ide. És látja, hogy a munkás nép itt épp olyan sorsban van, mint Szlovenszkón, legfeljebb, hogy itt 25 koronát kapnak naponta, ott meg tizenegyet. És mivel benne nincs meg a falu nemzeti sovinizmusa, szolidaritást vállal a cseh munkásokkal, mármár a kommunista párt propagá tora lesz, mikor egy lelkiismeretlenül épített ház romjai alá kerül, ahol Krisztus az emberek szükséges lelki és erkölcsi megújulásáról beszél neki. És érdekes, hogy a regény végén visszatér a saját elhagyott falujába. Ezt a megoldást különösen a kommunista kritikusok kifogásolták: miért tér vissza saját falujába, mikor mármár az internacionalista osztályharcba lépett Prágában? Erre a végleges feleletet a regényciklus harmadik része fogja megadni. De már most is sejthetjük: Sedmík rájött, hogy mindenütt van kapitalista elnyomás és kizsákmányolás, azért vállalt szolidaritást a cseh munkással is. De a regény előző fejezeteiben láthatta, hogy Szlovenszkón az általános társadalmi világstruktúra a cseh nemzeti kapitalizmus extenziójával módosul. Ezért jött haza Szlovenszkóra és ezért hagyta ott olyan hirtelen támadt érdektelenséggel a cseh kommunista munkásokat! ZAPF LÁSZLÓ AZ ERDÉLYI FÖLD SORSA (Móricz Miklós dr. könyve. Kiadja az Erdélyi Férfiak Egyesülete, Bp. 1932. 216 1.) Polemikus munka. Dávid Mitranynak, a Londonban élő román publicistának művével vitázik, mely a Carnegie-alapitvány kiadásában jelent meg angol nyelven. (The Land and Peasant in Rumania. The War and the Agrár-Reform 1917—1921). A könyvet az Erdélyi Férfiak Egyesületének Jancsé Benedek Társasága azzal a céllal adja ki, hogy annak jövedelméből angol nyelven is megjelentesse s igy dokumentálja Mitranyval szemben az Erdélyben földreform cim alatt lefolyt földhóditás lefolyását. Mitrany úgy mutatja be a földreformot, mint a román nép heroikus tettét a demokratikus fölszabadulás szolgálatában s azt nem annyira nemzeti, mint szociális viszonyokkal hozza kapcsolatba; Móricz Miklós viszont a regáti és erdélyi agrártörvényeknek csoportosításával, illetve párhuzamos rajzával a földreform nemzeti és magyarellenes jellegét mutatja ki. A párhuzamosan közölt adatok érdekesek és tanulságosak. A két ország agrártörténelmének tényei párhuzamban. Vagyis: a magyar feudális osztály és a román bojárság harca a magyar, illetőleg a román nép érdekei ellen — párhuzamban. Régi közmondás szerint az ellentétes dolgok egymás mellé állítva jobban megvilágosodnak, de a hasonló dolgokat is jogosan lehet egymás mellé állítani, hogy jobban megvilágositsuk őket. Móricz Miklós módszeresen végzi ezt
