Magyar Irás, 1932 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1932-11-01 / 9. szám - Jarnó József: Martinovits apát és kortársai

Jarnó József : Martinovits apát és kortársai

az a fajtája jelentkezik, amelyik később teljesen összeforrt a polgári társadalom eszmekörével. Hogy csak egy példát említsünk: a feudalisztikus internacionalizmussal szemben törvénybe akarta hozatni, hogy az országban csak az szerezhessen földbirtokot, aki itt született.Ha

mindehhez még hozzávesszük, hogy Hajnóczy munkáiban következetésen hangsúlyozza:

hogy a földesúri bíráskodás helyébe rendes állami birósá-’ gokat kell állítani és hogy a jövőben a Corpus jurisnak csak történelmi anyagul szabad szolgálnia,

hogy véget kell vetni a kötéllel való ujoncozásnak és az életfogytiglani katonakötelezettségnek, s hogy ennek helyébe az általános, 6 évig tartó katonai kötelezettséget kell behozni,

hogy senkit sem lehet törvényes végzés nélkül letartóztatni, hogy az államot és az egyházat külön kell választani, mert a papság Rómától függ és igy egyszerre két urnák kénytelen szolgálni,

hogy minden embernek jogot kell adni arra, hogy érzelmeit és gondalatait Írásban, szóval, vagy nyomtatásban szabadon kifejezhesse. — ha mindezt tekintetbe vesszük, akkor megállapíthatjuk, hogy Hajnóczy pregnáns kifejezője annak a polgári világszemléletnek, amelyik nyugaton is csak évtizedekkel az ő halála után fejlődött ki. A XIX. század minden uralkodó gondolata megtalálható az ő munkáiban, meg pedig olyan precízen és pontosan kifejezve, hogy a mai ember, aki már a Hajnóczy által megálmodott «ideális társadalom» ellen kénytelen lázadni, hamarjában csak nehezen értheti meg: miért is fejezték le ezt az embert, mint forradalmárt ?...

(Folytatjuk)

JARNŐ JÓZSEF