Magyar Irás, 1932 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1932-07-01 / 5. szám - Figyelő - Kovács Endre: Az uj magyar tanárgeneráció helyzete Szlovenszkón
FIGYELŐ AZ UJ MAGYAR TANÁRGENERÁCIÓ HELYZETE SZLOVENSZKÓN Azt hiszem, hogy a magyar tanárság lélektani kérdéskomplexuma az utolsó évtizedek kulturtörténelmében legfőképpen Szabó Dezső tanulmányaiban kapott döbbenetes megvilágítást és korszerű kritikát. Nála elsősorban a magyar tanárság lelki elhatároltsága volt az, mely a legmélyrehatóbb kérdéseket vetette fel. Amikor a szlovenszkói magyar tanárságról esik szó, lehetetlen nem gondolnunk azokra a sajátságos gazdasági és szellemi jelenségekre, melyeknek Scyllája és Charibdyse közé sodródik ez a növekvő intellektuális réteg. Uj magyar tanárgeneráció — ez a probléma csak a legutóbbi években kezd szerepet kérni áz itteni magyarság elsődlegesen fontos materiális és nemzetvédelmi érdekei mellett és azt állítjuk, hogy néhány éven belül nem lesz égetőbb és gyötrelmesebb feladata a Szlovenszkón élő magyarságnak, mint a felgyülemlő és növekedő, nagyszámú tanársereg sorompóba állítása. A szemünk előtt megy végbe egy elsőrendűen érdekes kulturfolyamat. A középiskolákból kikerülő diákság egyre tekintélyesebb százaléka sorakozik fel éveken keresztül a tanári pálya mellé a kiöregedett magyar tanárnemzedék utánpótlásaként és sürgető existencia-aspirációval igyekszik betölteni a számára fenntartott, erősen korlátozott mezőnyt. Úgy látszik, hogy ez az erős számbeli szaporodás az első nagy felkiáltó jel, mely egyúttal minden valószínűség szerint az új tanárnemzedék nagy vargabetűjét és álláskilátástalanságát jelenti a magyarul beszélő szlovák tanárokkal szemben. Kár, hogy nincsenek statisztikai adataim, melyeknek segítségével kimutathatnám, hogy az utolsó tiz év alatt a szlovák nemzetiségű diplomát nyert diákságnak mennyire sikerült tért hódítania a magyar tannyelvű középiskolákban s ennek következtében mennyit veszítettek eredeti magyar jellegükből ezek az intézetek. Szembetűnő az az óriási számbeli fölény, melyet a szlovák tanárság képvisel a magyar iskolákon s nem sok szociológiai tudás kell ahhoz, hogy mindenki előtt világosan álljon a magyar értelmiség lelki összetevőjének reálisan elképzelhető mozgásváltozása abban az irányban, melyet az idegen pszichével rendelkező tanárság szellemi irányítása jelöl ki szükségszerűen. A középisko-
