Magyar Irás, 1932 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1932-06-01 / 4. szám - Figyelő - Nagy Barna: Németh Mária Prágában - Folyóiratszemle

Folyóirat-szemle.

vül a Nyugat régi és fiatal írógárdája. A kritikai rovat csupa külföldi irodalmi aktualitással foglalkozik. Az ünnepi szám hozza a külföldi irók fényképét és autogramját is.

Magyar Szemlé-ben Steier Lajos, az ismert nevű publicista feltűnést keltő cikkben mond kritikát a csehszlovákiai ifjúság mozgalmairól. Surányi Miklós az uj regényről értekezik. E számban indul Ottlik László nagyobb politikai tanulmánya : Páriámé ntárizmus és diktatúra címen.

Századunk 3. száma nagy cikkben foglalkozik a hitler izmussal (Göllner Andor). Briandról Görög Imre irt tanulmányt. Farkas Imre folytatja Max Weber valláspszihologiájáról szóló ismertetését. Érdekes kortörténeti jegyzetek egészítik ki a számot.

A „Fiatal Magyarország“ legutóbbi száma több szlovenszkói Írótól hoz cikkeket: Brogyányi, (A parasztok művészete', Krammer Jenő (A szociális nevelés), Duka Zólyomi Norbert (A Magyar munkaközösség szövetkezeti mozgalma). Fábián Dániel az ifjúsági parlamentről mond kritikát, Gunda Béla pedig egy dunántúli nagybirtok cselédeinek életéről rajzol képet.

„Protestáns Szemle“. Makkai Sándor : Nyilvánvaló evangélium; Joó Tibor: Nemzeti gondolat és nemzetköziség; Reményi József : Magyar iró amerikai naplójából; Asztalos Miklós: A XVIII. század (Szekfü Gyula könyvének ismertetése); Aprily Lajos versei, Bibó Lajos novellája stb.

Literatura májusi száma Móra Ferenc 30 éves irói jubileuma alkalmából 3 cikkben foglalkozik a kiváló íróval. Német Andor beszélgetést közöl Körmendi Ferenccel, a Budapesti kaland világhíres szerzőjével, akinek müve 2000 regény közül első dijat nyert egy angol irodalmi pályázaton. Supka Géza: Az eltorzított Ady cim alatt azt mutatja be, hogyan dolgozik a kiadói cenzúra.

Napkelet 4. száma megkezdi Solymossy Sándor tanulmányának (A magyarság faji összetétele) közlését; verseket hoz Reményik Sándortól, Mécs Lászlótól és Nagy Emmától. Feltűnést kelt Halász Gábornak, az esszéirodalom fiatal képviselőjének a Mai Dekameronról éles bonckéssel megirt tanulmánya „Álbarbárok“ c. Gazdag könyv, színházi, képzőművészeti és zenei szemle egészíti ki a számot.

Budapesti Szemle májusi számámában Klebelsberg Kunó : A háború utáni kor szelleme, Négyessy László pedig: Az irodalmi fejlődés szabadsága c. alatt írnak tanúlmányt. Bonkáló Sándor az orosz népdrámát ismerteti. Végül Pékár Gyula elnöki megnyitóját közli e szám, amit a Petőfi Sándor társaságban tartott : Goethe, a végtelen keresője cim alatt.

A Korunk szavá-nak állandó rovata A magyar prózairók c. sorozat, amit Pozsonyi László ir. A legutóbbi szám Szomory Dezsőről ad találó portrét.