Magyar Irás, 1932 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1932-05-01 / 3. szám - Darkó István: Égő csipkebokor
Ďarkó István : Égő csipkebokor Rámutatott a nénjére, aki erre zavartan köhécselt, ártatlan arcot igyekezett vágni, zsebkendőjét váratlan meghatottsággal nyomogatta szeme zacskóihoz, széttárta a kezét s minden igyekezettel arra akarta jelezni a helyzetet, hogy az ideges, szeszélyes, elkényeztetett, nehezen kezelhető fiatal teremtés megsértette őt. Haragudhatna is ezért, de nem teszi. Ő a finomabb, okosabb és Istenem, mégis csak a tapasztalt idősebb, akire azonkívül nagytekintélyű bátyja, (bizonyosan öccse), a prefektus s az Ágota elkényeztetésében hibás prefektusné rábízta az ideges gyermeket. — Farizeus, — úgy tört ki Ágota a Lőtte tante könnyeinek láttán. — Előbb rúg, aztán bőg ! Az ajtó felé szaladt, de visszafordult karcsú testtel Gyuri felé intett. Látszott rajta, hogy nem törődik a többiek figyelmével: — Ugye maga az egészet tudod, mert megértetted, Bódi úr ? Gyurinak most egyszerre a lelkében volt a parázs-lány. A szive nevetett a nyelvén: — Nem az egészet, de éppen eleget. A javát igen. A lány pattintott áz ujjával és sírva is, meg bocsánatot kérő, simító nevetést erőszakoló, Gyurinak szóló könnyebb igyekezettel igy kedveskedett: — Az anyja cipóját! Ahogy a csizmás kékembertől hallotta alig félórája. Gyurit kellemes, ijedős meglepetés borzongatta meg, láng perzselte a fejét, alig látta a csodálkozó arcokat s csak azt tudta magáról, hogy most olyan bambán néz, olyan igazi hibátlan bambán, ahogyan az tud, aki nincs egészen magánál. Felállt s ment a lány után. Csizmája patkói apró koccanó nevetéssel játszottak a keramitos padlóval. Pedig nem állt már a lábán, dehogy. A barnabőrű hússal bélelt szoknya előtt feküdt, azt tudta még ebben a pillanatban, csakhogy jóleső tudás volt ez, kellemes erőtlenség, akaratnélküli megpihenés, talán egyenest a gyógyulás, ahogy a titkár mesélte az imént. Ebbe elég hamar beleestem, ennyit tréfált még magában s utána halálos komolysággal érzett s akart, olyan hivatással és tudással, mint aki kenyeret arat, kútmélyet, vagy sírgödröt ás, új ház falát húzza. A lány látta az asztalkörüliek megrökönyödését s a legény közeledését. Lőtte tante műfogsora belehasitott a batiszkendőbe, az olvasó fiúsfrizurás lány feltekintett a könyvből, a virzsiniás öregúr cukorként szopta a vékony szivart. A titkár ezt kiáltotta: — Bravó Gyuri! A fehérszakállú főorvos se mondott volna mást, ha jelen van. — Skandál, — Lőtte kakadu sziszegése csak olaj volt s bizony tűzre öntötte.
