Magyar Irás, 1932 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1932-05-01 / 3. szám - Figyelő - Berecz Kálmán: Kisebbségi iskola-politika
Figyelő KISEBBSÉGI ISKOLA-POLITIKA Az 1919 ápr. 3-iki csehszlovák iskolai törvény 1. §-a szerint: „egy nyilvános elemi népiskola minden községben felállítható, amelyben 3 éves általány szerint legalább 40 iskolaköteles gyermek van, ha a községben olyan tannyelvű nyilvános iskola nem létezik, mely a gyermekek tannyelvét képezi. Egy ilyen iskola tanítási nyelvének az illető gyermekek nyelvével kell megegyeznie.“ Látni fogjuk, hogy a gyakorlat és elmélet között óriási különbség van. Sok községben, amelyben ugyan jelentős magyar kisebbség található, egyáltalában nincs magyar iskola. így pl. nincs magyar iskolája Nyitrának, (2044 magyar) Nagyszombatnak (1604), Szelőcének (1209), Iglónak (1089), Korompának (1089), Besztercebányának (870), Suránynak (887), Szerednek (702), és Ljgyallának (922) és még sok, — összesen 132 — olyan községnek, amelyben minden bizonnyal van 40-nél több iskolaköteles magyar gyermek. Ezzel szemben túl sok (162) azoknak a csehszlovák iskoláknak a száma, amelyek színtiszta magyar vidékeken, és oly községekben létesittettek, ahol a csehszlovák nyelvű lakosság száma egészen elenyésző. így csehszlovák népiskola van: Bellová Vés községben (Tonkháza mellett), 16 csehszlovák részére, Süly községben 12, Eberhardon 14, Macházán 10, Sárrét-pusztán 1, Somorján 66, Gutoron 22, Szt. Mihályfán 1, Fakopusztán2, Nagyszelmencen 16, Hegyközségben 8, Bajánházán 1, Urföldpusztán, Tallos községben 20, Füssön 2, Alistállon 12 csehszlovák lakos részére, ezen kívül még vagy 147 községben, ahol alig van csehszlovák lakosság/15 Nem kétséges, hogy ezeknek az u. n. kisebbségi iskoláknak célja a szlovák nyelvhatárnak minél délebbre való kitolása, amit különben maguk a szlovákok sem tagadnak. Gašparik Ignátz tanfelügyelő „A szlovák kisebbségi iskolák elterjedéséről Délnyugat-Szlovenszkón“ című cikkében egyenesen célul tűzi ki a nyelvhatárnak a Dunáig való kitolását, „mivel a nyelvhatár a magyar befolyás előtt egészen a Dunáig ért el“/25 Kolisek cseh professzor, a Slovenská Liga elhunyt elnöke nyíltan hirdette/35 hogy a Slovenská Liga által alapított kisebbségi iskoláknak a feladata visszaszlovákositani az „elmagyarositott“ részeket. Nem célunk itt vitába bocsátkozni arról, hogy mennyiben felelnek meg a történeti tényeknek ezek az állítások, annyit azonban konstatálhatunk, hogy ezeknek az iskoláknak a szervezése az államhatalom támogatásával történik, ugyanakkor pedig a csehszlovák propaganda külföldön magyar nyelvű kisebbségi iskolákról beszél. E „kisebbséginek“ nevezett csehszlovák iskolák a legszebben és a legmodernebbül berendezett iskolái Szlovenszkónak. Az állam sok milliót045 fordít ezeknek a létesítésére és támogatására, mig a magyar nyelvű iskolákban nincs hely és megfelelő berende-
