Magyar Irás, 1932 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1932-05-01 / 3. szám - Figyelő - Berecz Kálmán: Kisebbségi iskola-politika
Figyelő zés a tanulók részére s emiatt sok esetben bezáratják a magyar iskolát és szlovákot nyitnak helyette. (Ersekujvárott az államosított magyar közs. kát. főgimnáziumban — most reálgimnázium — nincs elegendő mennyiségű terem a „párhuzamos osztállyá“ degradált magyar gimnázium részére, úgyhogy kénytelenek voltak egyes magyar osztályokat a „Zsidó polgári“ épületében helyezni el. Beregszászon a magyar iskolában teremhiány miatt a túlzsúfolt osztályokban padlón ülve hallgatják a tanulók az előadást. (A kisebbségi iskolák tanulói túlnyomó részben magyar gyermekekből rekrutálódnak, akiket szüleik — többnyire magyar köztisztviselők, alkalmazottak, továbbá kisemmizett proletárok — különféle kedvezmények (ingyen ruha, tankönyv, ajándék-csomag stb.) végett járatnak ide. A tanításban természetesen a pedagógiai szempontok és elvek háttérbe szorulnak. Nem támasztanak igényeket a magyar gyermekekkel szemben, kora tavasszal, a mezőgazdasági munkák megkezdésekor szünetet adnak, úgyhogy a gyermekek már tavaszszal befejezik tanulmányaikat. Ennek eredménye az, hogy a gyermekek nem tanulnak meg magyarul irni-olvasni, de szlovákul sem tanulnak meg rendesen és nem szerzik meg a legelemibb ismereteket sem. Ez a pedagógiai szempontokból helyesnek legkevésbé sem nevezhető iskola-politika újabban állandóan tárgya józan cseh körök részéről elhangzó kritikának és támadásoknak/5^ Felismerték ugyanis, hogy ez a módszer nagyban megnehezíti a tanítás menetét a cseh nyelvű gyermekeknél. Véleményük szerint egyedül csak törvény utján lehetne ezen segíteni és meggátolni az idegen nemzetiségű gyermekeknek más nemzetiségű iskolákba való felvételét. (Jugoszláviában már 1929-ben hoztak törvényt — községi iskolák reformjáról szóló törvényt — mely szerint egyik nemzetiség gyermekei nem látogathatják a másik kisebbség iskoláit). Természetesen pedagógiai szempontok nem érvényesülhetnek a politikában. Bár Csehszlovákiában az elnemzetlenitést alkotmány-törvény tiltja (alkatmánylevél 134 pár.), csak törvényhozás utján volna lehetséges megszüntetni az elnemzetlenités ezen formáját, amire azonban kevés reményünk lehet. Hogy teljes képet kapjunk Csehszlovákia kisebbségi iskola-politikájáról, hivatalos statisztikai adatok alapján bemutatjuk azoknak a magyar gyermekeknek százalékszámát, akik idegen nyelvű iskolákat látogatnak. Idegen nyelven oktatott magyar diákság százalékszáma 1928-ban: SzlovenszkónKárpátalján Népiskoláknál5.9% 5.9 % Polgári iskoláknál30.0% 36.4 % Gimnáziumoknál- és reáliskoláknál29.1 %43.0 Tanítóképzőnél17.6% Ipari és szakiskoláknál44.4%
