Magyar Irás, 1932 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1932-04-01 / 2. szám - Darkó István: Égő csipkebokor
Darkó István : Égő csipkebokor orrával apró, kis szemetet, valami fonáldarabkát piszkált meg az ágy előtt. — Haragszik rám ? — kérdezte. — Ne haragudjon ! Gyuri elnevette magát: — Az Isten, aki kiigazodik rajtatok. Fogalmam sincs róla, hogy mit akarsz. — Semmit, biztosíthatom, — felelte a lány. — Jó, jó, de akkor viselkedj illendően. Mit kajátozod a nevemet ? ! Honnan tudod ? — Megkérdeztem a portás úrtól. — Helyes, igy legalább ismersz. Bódi Gyuri vagyok, — meghajolt hozzá, — láttam rajtad első szemre, hogy azelőtt te se voltál így kifinomítva. Kemény viganóban, tüskés harisnyában, derékkötő kendőben ropogtál a templom előtt. Valahol a Szepességben ... — Mecenzéfen. — Ugye mondtam ? .. . Azért érted annyira. Kedves kislány volnál, tudod, csak ne vidd túlzásba ezeket. Nem szükséges azt hinned, hogy most már több vagy. Azért, mert néha egy-egy unatkozó vendég megmarkolász téged. A lány piros lett : — Kikérem magamnak. Az nem igaz. — Igaz, de nem helyes. Az kettő ! — Nem is igaz, nem is helyes. Gyurinak tetszeni kezdett a beszéd. — Úgy látom hát, hogy bocsánatodat kell kérnem. Ha nem vagy rossz, meg is teszem. Csak nem tetszett nekem, hogy olyan felületes vagy. Játszod azt, ami nem vagy ! Láthatod, hogy már el is hittem neked ... így sokkal jobban fogsz tetszeni a rendes embereknek. Akadhat olyan is, aki annyira megszívlel, hogy elvisz innen. Valami szerencse érhet.. . — Áhá, nevetett a lány, — hát pap-e maga? Gyuri is elnevette magát: — Pap nem vagyok. Csak néha papos. — Ha érteném ... — Egészben, ahogy vagyok, hivatásból és kenyérkeresésből nem vagyok szónok, de ha valami megtetszik nekem, annak a papja tudok lenni. így egy tervnek, vagy gondolatnak. Érted ? — Hát érzelemnek nem ? Mindketten kedvtelve nevettek. Gyuri helyeselte : — Annak is. Mért ne ? ! Csak nagy és szép, meg igaz legyék. A lány tovább igyekezett: — Látom, nekem már maga nem lehetne papom sose. — Mért gondolod ? — Mert én kicsi és csúnya vagyok. Gyuri ránézett és elfordult. Odáig értek, hogy búcsúzni kell.
