Magyar Irás, 1932 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1932-04-01 / 2. szám - Darkó István: Égő csipkebokor
(2.) DARKÓ ISTVÁN: ÉGŐ CSIPKEBOKOR Regény A lány meglepődve bámult rá : — Kérem uram, a szomszédban a romániai urhölgy szívesen látja délutáni teára. Minden csütörtökön teáznak és azt a megbízást adta nekem, hogy kérjem meg önt is a megjelenésre. Most Bódi Gyurin volt a csodálkozás sora. Félrefordulva, szeme szögletéből megleste a mosolygós lányt, de úgy látta, hogy a magakellető, férfihivogató bámészkodása egészen jóindulatú. Ráfelelte neki : — Nem érzem jól magamat, de a meghívást köszönöm. Mondja meg. Ha tehetem, átmegyek. A lány beljebb lépett a szobába vagy kettőt. Ringó léptei voltak, mint aki aszfalthoz szokott. — Uraságod a dinét mindig fent parancsolja a szobában ? Nyiffanva nevetett. Félszemén aprót rándított és becsukott szájjal mosolygott. Rövidet kuccantott a nevetése, akkora hanggal csupán, mint a zsákbarejtett macska jelentkezése. Gyuri gyanakodva ráncolta homlokát. A lány tetszett, egészen jól ízlett a szemének. Látszik rajta, hogy ebbe a palotába éppen csak a szolgálatáért, a kenyérért került, itt takarít, felszolgál, ügyeskedik s bizonyára fiatal férfiakkal néha rosszféle is a megélhetéséért. Hófehér bóbitája már nem igen felelhet meg pártának. Harisnyája igen selyem, fél kicsi cipője igen krokodilusbőrrel szegett s a csípeje eléggé széles ahhoz. A nyelve felvágott, gödrös a szeme. Kerek cseresznyének kifestve az ajka. Szája széleit ő is pingálatlanúl hagyta. Olyan rafináltság, amit már ezek igen jól tudnak. Csucsoritva nevet, a száján a hívogató, piros, kerek gyümölcs. — A dinét ? — kérdezte Gyuri és elgondolkozva nézte a lányt. — Majd afelől későbben határozok. — Kérem szépen, — mondta huzakodó feleletnek a sunyi lány. Apró pukkedlit csinált és kiszaladt az ajtón. Persze, nem tette be maga után, csak félig behúzta s az ajtónyiláson visszadugta a fejét. — Hh, Gyuri ! — kuccantott be. — Bódi Gyuri ! Gyuri elképedt. A lány csúfondáros hangja miatt harag öntötte el. Kifakadt : — Ebadta szemtelenje! Mit akarsz ? Nyakon talállak . .. — Engem ? — kérdezte visszabántó hangon a lány és belépett a szobába. — Csak azt merné !... Szembe helyezkedtek egymással. Légyreppenésnyi ideig durcásan villogtatták a szemüket. A lány tartása hirtelen megengedett. Ide-oda megmozgatta a törzsét, füle mögé simította a haját, cipője
