Magyar Irás, 1932 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1932-04-01 / 2. szám - Figyelő - Nagy Barna: Uprka, morvaországi festőművész hetvenéves jubileuma
Figyelő Munkaközösség megalakulása január 22.-én. Nagy sikere volt a március 11.-én rendezett Győry-estnek, melyen Madarász Lajos, Nagy Árpád és Turóczy Bertalan Győry-verseket szavaltak, Zapf László előadást tartott Győry költészetéről, Veres László megzenésített Győry-verseket adott elő és Győry Dezsőnek az ifjúsághoz intézett önvallomását Baráth László olvasta fel. A husvétutáni időszakban a prágai M. A. K. több értékes kultúrelőadást rendez : Darkó István, a Magyar írás szerkesztője, az erdélyi magyar irodalomról, Jarnó József a magyar irodalom történet újjáértékeléséről, Brogyányi Kálmán a proletárművészetről, Baráth László a szövetkezetek szervezetéről, Nagy Barna a modern magyar festőművészetről, Toperczer László a modern psychoanalízisről és Irmán Klára dr. „A gyermek- és ifjúságvédelem a csszl. törvényhozásban és a magyar kisebbség“ címen fognak előadásokat tartani. Továbbá Bújnák Pál dr., a prágai Károly-egyetem tanára, Farkas Gyula dr., berlini egyetemi tanár és Schöpflin Aladár előadásra Ígérkeztek. Amennyiben a pozsonyi Országos Hivatal az erdélyi magyar irók szlovenszkói előadókörutját engedélyezné, az erdélyi irók a prágai M. A. K. meghívására Prágába is ellátogatnak, ahol az ifjúság erdélyi magyar estet rendez. UPRKA, MORVAORSZÁGI FESTŐMŰVÉSZ HETVENÉVES JUBILEUMA íme, egy morvaországi festő, aki bebizonyította azt, hogy az igazi művészet sohasem a száraz spekulációk agyonkombinálása, hanem mindég és elsősorban érzelmi magasabbrendűség. Joža Uprka jubilál. Hetven éves gazdag, csupa örömmel telt munkálkodásra tekint vissza. A népből indult ki s mindmáig hű maradt hozzá, mert tudta és érezte, hogy a rejtett kincsek kiaknázatlan területén van. A parasztot lelki- és gondolatvilágának, érzelmeinek és természetes gesztusainak, de főleg örömének értékelésével kezdte festeni. A paraszt a maga egyszerűségében szinte szinbólum. A bánat, a szomorúság mind hazug természetellenesség, az idők sodrán az emberiségre rákényszerült nyomorúság. A paraszt a napsütéses örömmezők örök neveltje, ahol a munka a legnagyobb öröm és a pihenés a végtelen megelégedés boldogsága. Uprka képein ott van a paraszt Istenbe helyezett mélységes nyugodt hite s hatalmas ösztöne, mely őt örökre leköti a röghöz. Uprka művészete modern. A morvaországi népviselet tarkaságát a legcsodálatosabb szimfóniába tömöríti. De örömteljes, világos színskálája csak eszköze a benső öröm kifejezésének. Nyugodt, széles ecsetvonásokkal biztosítja a nagy színfoltok kifejezőképességét, melyben soha sincs rendszertelenség, hanem minden a maga célszerűségével szerepel. Uprka az impesszionizmus felületiségét és monumentalitását leegyszerűsíti s azt a benső értelem kidomboritásával pótolja. A természet jelenségeit mint tömör egységeket eleveníti meg s mint tökéletes zárt egységeket tárja elénk. Képei a szemlélőre a legközvetlenebb őszinteséggel hatnak s a tavasz és az öröm a legmegért.őbb benyomásokat keltik. Rossz volt utána az uccán koldust látni. Nagy Barna
