Magyar Irás, 1932 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1932-04-01 / 2. szám - Zapf László: Irodalmi arcképek (Győry Dezső)
Zapf László: Irodalmi arcképek A próféta-költő, aki a magyarság nagy korszerű szociális megújhodásának lehetőségét látta meg akkor, mikor rászakadt a kisebbségi sors, — ez a próféta-költő most már biztosan tudja, hogy amiért akkor, egy új elhivatás heroikus optimizmusában elindultunk, hogy ez: „nem kikoptatott dobogók, nem régi blamáit lobogók, de a győztes, a rongy az: az élet.“ Igen, az élet, a teljes élet, a teljes magyar élet, melyet minden magyar egyformán élvezhet és amelyből nem rekesztenek ki senkit. Ezért élteti a holnapi embert is. Most már biztos benne, hogy a kisebbségi magyarság célja is csak ez a teljes élet lehet. Mert: „mit ér a harc, a szép, a jó, — ha nem élvezi millió?“ Itt a szlovenszkói magyarság százezreire gondolt. És mért a nyomort meg kell látnia, ezért kap gyomoridegességet: „tán rágondolsz, ki éhezik, — vagy ki verejtékezik?“ (Gyomoridegesség.) Elérkeztünk ahhoz a világtörténelmi tendenciához, melyből kiindultunk : a világháború óta az emberi társadalom egy új jövő felé tendál. Az új jövő az individualizmus megfékezése után egy intézményesen berendezett emberi társadalomra mutat. Győry Dezső az ilyen értelemben vett magyar jövőkeresésnek szlovenszkói magyar költője. Egyben tiltakozás a kozmopolita és materialista világmegváltások ellen. Jelentősége ma már túlnőtte a kisebbségi magyarság viszonyait és egyetemes magyar kulturértéket képvisel. A Hol a költő? megjelenése előtti négy éves hallgatása is negatív költészet volt: kordokumentum. Összeütközött a missziója és a kenyere. Azért vannak ilyen sorai: „Pedig de nagy igaztalan hazug való lesz mégis egyszer, ha zászlós ünnepélyeken majd hős diákok seregének letagadják, hogy nyomorogtam s a szám gyakran átokra nyílt.“ (Két tűz között.) Mégis „Isten kezében“ érzi magát. Mert ember, hát néha lerogy. De jól tudja, hogy küldetése van a kisebbségi és az egyetemes magyarságban: „hogy rázzam őket, hogy verjem szemükbe vériszamos korbácsnyéllel a látást, hogy ordítsam, hogy jobban fussanak ?“ (Megkérdezlek még.) ZAPF LÁSZLÓ
