Urr György: Kisebbségi sorsunk húsz esztendejéből 1918-1938 (Kassa. Grafika, 1939)

A szlovákiai és ruszinszkói tartománygyűlés magyar tagjai a következők lettek : 1928 1935 Megjegyzés Dr. Alapy Gyula képviselő meghalt Dr. Blanár Béla képviselő — meghalt Dr. Fleischmann Gyula képviselő — lemondott Dr. Giller János képviselő képviselő Dr. Gürtler Dénes — képviselő Hokky Károly képviselő — lemondott Jaczik Miklós képviselő — Jaross Andor képviselő — Kontsek György — képviselő* Nagy Nándor képviselő — lemondott Ortutai Jenő — képviselő Petrásek Á

gostnq -képviselő ' — DrľSiménfalvy Árpád képviselő — Dr. Salkovszky Jenő képviselő képviselő Dr. Teschler Antal képviselő — Virágh Béla — képviselő R. Vozáry Aladár képviselő Az 1935.-ben megválasztottak a csillaggal megjelöltet kivéve a magyar országgyűlés tagjai lettek. A politikai élet a sajtó és a népgyűléseken keresztül a parlamentre összpontosult. A magyar pártok klubtitkársága volt a szűrőlencse, amelyen keresztül ezek a dolgok a parlamentbe és a nagy nyilvánosság elé jutottak. A politikai küzdelemnek csúcspontja az autonómiáért való harc volt. Ezért küzdöttek a magyar pártok, ez volt sarkalatos programpontja a legnagyobb szlovák pártnak a Hlinka-pártnak is. Az autonomista mozgalom a pittsburgi szerződésre hivatkozott, mint jogi alapra, melyben a csehek a szlovákoknak önkormányzatot Ígértek ténylegesen még az állam megalakulása előtt. A politika területe a külföldre is kiszélesedett, a népszövetségi ligák uniója és az európai nemzeti kisebbségek szervezete folytán. 1930. áprilisában a német, magyar, lengyel és ruszin törvény26