Urr György: Kisebbségi sorsunk húsz esztendejéből 1918-1938 (Kassa. Grafika, 1939)

hozók parlamenti bizottság kiküldését kérték a prágai képviselőháztól — a kisebbségi kérdés rendezése céljából. A javaslat, amelyet több mint nyolcvan törvényhozó írt alá, békés uton akarta rendezni a kisebbségi kérdést, de a kezdeményezésnél tovább nem haladt az ügy. Az egész parlamenti harc a mindenkori csehszlovák koalícióval meddőnek látszott és végeredményben csak Ausztriának a Németbirodalommal való egyesülése változtatott ezen a helyzeten A kisebbségi életnek két jelentős eredménye volt. Egyik gazdasági téren a szövetkezetek. 1925.-ben alakult meg a „Hanza" szövetkezeti árúközpont dr. Kúthy Géza vezetésével. Eleinte ez az egész Nyugatszlovenszkóra szétágazó és jelentős magyar néprétegeknek kenyeret adó intézmény később egész Szlovákiára és Ruszinszkóra kiterjesztette működését. 340 magyar szövetkezet közöl 310 a ,,Hanza"-hoz tartozott A másik jelentősebb eredmény kulturális téren a népművelő szervezetek és a könyvtárak megalakítása volt- A csehszlovákiai 703 magyar faluból kb. 680-nak volt népművelődési szervezete. Sz. K. I. E. 15.000, a Sz. M. K. E.-nek 11.000 tagja volt. 1936. év végén minden helységben van községi könyvtár. A községi könyvtárak száma 1935.-ben 640 volt. A könyvállomány 160.281 kötetet tett ki. III. Végezetül pedig nem lesz érdektelen, ha végig futunk a kisebbségi magyar politikai irodalom húsz esztendejének jelentősebb eredményein. A politikai irodalom bibliográfiájának összeállításában csak azokat a műveket jegyzem fel, melyeknek szerzői maguk is részt vettek a kisebbségi életben és műveik forrásul szolgálhatnak az oknyomozó kisebbségi magyar politikai történelem számára. Dr. Alapi Gyula: Az illetőség jogvitája. Komárom 1924. Arky Ák os : Ruszinszkó küzdelme az autonómiárt. Budapest 1928. Árky Ákos: Ruszinszkói magyarság és Ruszinszkó autonómiája. Budapest 1930. 27