Grosschmid Géza: Kisebbségi sors (Košice. Grosschmid Géza, 1930)
I. rész. Politikai beszédek
A második nemzetgyűlés időszaka (1925 okt. —1929 okt.) a németség azon, különben egészen jogos, kívánsága, hogy az elnöki állások betöltésénél az ő igényeik is figyelembe vétessenek. Ez az elhallgatott argumentum valamennyire érthetővé teszi ezt az egyoldalú indítványt, amely csak az ország egyik részében tartja szükségesnek a törvény hatálybalépésének elodázását. A kétféle mérték. Az az indok ugyanis, amit a javaslat előterjesztői hoznak fel, hogy tudniillik nem kívánatos a tartományi választások izgalmaival az állam tíz éves fennállásának ünnepségeit megzavarni, politikailag már magában véve lesújtó ítélet a reform értékét illetően. Ha az közszükséglet, ha az a néplélekből fakadó óhaj, ha az a teljes közjogi autonómia lenne, akkor e választás és e reform az ünnepségek csúcspontja lehetne, ha azonban •— amint látjuk — a beterjesztett indítvány csak az elégedetlenség megnyilvánulásának elhalasztását célozza, akkor ez a legrosszabbúl megválasztott érv, amit egyéb politikai célok eltakarására egyáltalán felhozhattak. E szűkszavú indítványból logice az következik, hogy: Szlovenszkóban pedig a törvény életbe lép. Miért ez a kétféle mérték ? Vájjon miért sürgősebb, mennyivel előkészítettebb ott a törvény zökkenés nélküli életrehívása? Nem igaz-e az, hogy ott a magyarság a lakosságnak közel egyharmadát képezi, nem éppen olyan indokolt-e tehát, hogy ha már életbe lép e törvény, akkor a közigazgatás legfőbb irányításában, az elnökségben, a magyarság képviselői, is részt vegyenek, ha pedig e részvétel módja tisztázva nincs, nem még sokkal nagyobb mértékben indokolt-e, hogy a törvény életbeléptetése, ennek elintézéséig, egyáltalán elhalasztassék? Az úgynevezett történelmi országokban ugyanis nem idéz elő oly gyökeres változást az új rend, mint Szlovenszkóban, ahol megszünteti a régi megyerendszert, megszünteti az egész államterületre kiterjedő hatállyal készült, sok görögtüzzel és nagy költséggel bevezetett nagyzsupa rendszert, amellyel azonban szintén csak bennünket boldogítottak és mi jön helyébe ? 98