Grosschmid Géza: Kisebbségi sors (Košice. Grosschmid Géza, 1930)

I. rész. Politikai beszédek

A második nemzetgyűlés időszaka (1925 okt. —1929 okt.) Egyelőre semmi! Illetve a teljes zűrzavar, az ügyek jogerős elintézésének beláthatatlan időkig való fennakadása. Mert a törvény kifejezetten akként intézkedik, hogy a legfőbb közigazgatási hatalom átszáll a tartománvgyülésre. Addig tehát, amig a tartománygyűlés megválasztva nincs, a törvény nem i s léptethető életbe. Sem a jubileumi ünnepségek előtt

r sem azok után. Miért hát ez a kétféle mérték ? Bizonyára nem tartanak még bennünket sem annyira naivaknak, vagy korlátoltaknak, hogy elhisszük, hogy a csehek- é s németek lakta vidékek mellőzésével csak bennünket, szlovenszkóiakat akar a kormány az új rendszer áldásaival elsősorban megörvendeztetni. A közigazgatási reform igazi A külügyminiszter úr pár nap előtt tartott expozéjából csendült ki az a politikai hitvallása, hogy a külpolitikában az igazság másodrendű tényezö(?) — Fő a hatalom és annak érvényesítése( !!) Nos, hát ugyanez a politikai hitvallás irányítja a mi részünkre és mifelénk a belpolitikát isi A törvényjavaslat tárgyalása alkalmával kimutattuk,*) hogy az életre hívni szándékolt új rend ellentmond a lakosság szükségleteinek. A régi A'ármegyék ugyanis földrajzi adottságok voltak, a gazdasági és kultúrális szükségletek szerint alakúltak ki és hogy azok megszüntetése természetszerűen fogja maga után vonni városaink lehanyatlását, ezek gazdasági életének elsorvadását és kultúrális színvonalának elsiílyedését. Ezt az igazságot az állam belpolitikájának irányítói bizonyára épp úgy tudják, mint én. De az igazság másodrendű tényező(! ! ) Fő a csehszlovák szupremácia bálványa és ez a bálványimádás az, amelynek ollárárl a nemzetiségi jogokat feláldozzák. Feláldozzák olykép, hogy nyoma se maradjoi A birtokreform elvitte a magyar birtokosok földjét, — a bírósági *) 1. 89—96. oldalon. 99