Grosschmid Géza: Kisebbségi sors (Košice. Grosschmid Géza, 1930)

I. rész. Politikai beszédek

A második nemzetgyűlés időszaka (1925 okt. —1929 okt.) A békeszerződések által teremtett új jogok. Ez a felfogás, ez a szellem hozzátartozik a békeszerződések szelleméhez is. A háború mérlege: a békeszerződés, ezt a mérleget aláírták a világ hatalmasai is és hogy az angol észjárás keretében maradjunk, nem volna »fair play«, ha ezek az aláírásaikkal szentesítenének oly eljárásokat, amelyek az ezen szerződések által teremtett új nemzetközi jogot: a kisebbségek jogait, kinulláznák. így nem »fair play« az: hogy az álampolgársági és illetőségi kérdésben a szlovenszkóiak a st.-germaini szerződés hiányossága vagy téves, vagy erőszakos magyarázása alapján hátrányosabb helyzetbe kerüljenek. Állampolgárság. Minden jogviszony csakis azon törvények szerint bírálható el, amely a jogviszony keletkezése idején érvényben volt. Ha tehát például 1910-ben a községi illetőség elnyeréséhez itt csak a négy évi helybenlakás és a közterhekhez való hozzájárúlás ténye volt szükséges, — akkor nem lehet a volt Ausztriában — és nem nálunk — fennállott törvény alapján, az egyik községből a másik községbe történt átköltözés esetén, a felvétel írásos bizonyítékát követelni. Ily alapon nem lehet az emberek ezreit és ezreit hontalanná tenni, nem lehet állásuktól, nyugdíjuktól megfosztani, értékpapír vagyonuk nostrifikálását, hadikölcsönük elismerését stb., megtagadni. Ez az, ami ebben a dologban nem »fair play«. Földbirtokreform. De vájjon az-e az: hogy a törvénytárba iktatott földbirtokreform kifelé az alsóbb néposztályok igazságos gazdasági elhelyezésének fényében sütkérezik, a valóságban pedig a nemzeti kisebbségek elleni leghatalmasabb harci bárd? A tulajdonos nem kapja meg a valódi forgalmi értéket, a nemzeti kisebbségekhez tartozó pedig vagy egyáltalán nem, vagy legföljebb akkor jut és mindig a kisajátításnál jóval magasabb áron földhöz, ha politikai meghúnyászkodás, az uralkodó pártokba való belépés útján, erre magát »érdemessé« tette.f?). 44