Grosschmid Géza: Kisebbségi sors (Košice. Grosschmid Géza, 1930)

I. rész. Politikai beszédek

A második nemzetgyűlés időszaka (1925 okt. —1929 okt.) által vezetett kiváló hirü, régi kassai és rozsnyói iskolák visszaállításának is meg van a jogalapja, de hát Kovalik dr. szenátor társamnak szellemes közbeszólása szerint meg van e sérelmek orvoslásának más útja-módja is: »ha nem tetszik, hát költözzünk ki!« Én azonban azt hiszem, hogy egy felelősségérzettel bíró politikus előtt nem az ily nézet lehet irányadó akkor, ha a 121. számú alkotmánytörvény 128. §-a az államra azon kötelezettség beváltását rója, hogy vallási, hitbeli, felekezeti és nyelvi különbség egyik csehszlovák állampolgárnak se szolgáljon akadályul a közszolgálatba, a hivatalba, tisztségekbe való lépés, vagy bármely hivatás gyakorlása tekintetében! így, hogy a volt miniszter úr szépen hangzó és kifelé imponálni és hatni kívánó kijelentései mellett az élet való képe elszomorítóan más*) és a rendelkezésemre álló idő kimért *) Hogy ez az iskolapolitika szellemében nemcsak hogy nem változott, hanem a magyarság részére egyre hátrányosabb eredménnyel járó, bizonyítja azt az ellenzéki magyar pártok kultúrreferátusa útján, a hivatalos adatok alapján összeállított alábbi kimutatás : Az 1918. évben a szlovenszkói magyarságnak következő iskolái voltak : Be lett szüntetve c g CS > c s •7 0 Az 1918. évben a szlovenszkói magyarságnak következő iskolái voltak : 1924-ig 1924-től 0 'CS P JŽ (N CS O = r- "CS 1. elemi iskola .... 2223*. 1456 48 10 735 2. polgári iskola a) fiú b) leány c) coeducatiós . . . 35 60 33 47 III 5 2 13 5 3. Középiskola .... 44 37 — — 7 4. Szakiskola 23 20 3 5. Gyógypedagógiai intézet 7 6 — 1 6. Tanítóképző .... 14 13 — Egy! 11 7. Főiskolák : a) Egyetem b) Jogakadémia . . . c) erdészeti és bányászati főiskola . . . d) Mezőgazd. főiskola 1 2 1 1 1 2 1 1 II II Semmi *) E számban csak azon iskolák lettek felvéve, amelynek 1918-ban legalább 30 magyar anyanyelvű tankötelezett növendéke volt. 38