Grosschmid Géza: Kisebbségi sors (Košice. Grosschmid Géza, 1930)

I. rész. Politikai beszédek

A második nemzetgyűlés időszaka (1925 okt. —1929 okt.) voltánál fogva, csak rövidesen utalhattam Srobár dr. úr állításaival szemben kultúrális állapotaink igazi arculatára, de legalább ennyit feltárni, kötelességem volt. A mai Magyarországon élö szlovák kisebbség helyzete. Ezzel szemben még a mai Magyarországon élő szlovák kisebbség itt felpanaszolt helyzetére vonatkozólag kívánok csak annyit megjegyezni, hogy a török uralom alatt elnéptelenedett alföldi tájakra a XVII. század közepe óta betelepedett szlovákok utódai az 1920. évi népszámlálás szerint 141.828-án vannak. E népszámlálás helyességét a magyar kormány késznek nyilatkozott a béketárgyalások alkalmával internacionális bizottság útján felülvizsgáltatni. Ez az ország 8 milliónyi lakosságával szemben elenyésző kisebbség pedig többnyire szétszórtan, magyarok között él. Ennek következményekép — saját bevallásuk szerint — 60—70 százaléka tud magyarul. Szarvason, Békéscsabán, Nagylakon és környékén élnek, tudtommal, 20 százalékot meghaladó számban. A magyar törvény értelmében a kisebbségi iskolák, nyilvánossági joga és államsegélye egyenlő a magyar tannyelvű, nem állami iskoláéval. Ott, ahol 40, vagy ennél több iskolaköteles szlovák gyermek van, ezek törvényes képviselői az iskoláztatási nyelv kérdésében szabadon dönthetnek akként, hogy a) minden tantárgy szlovák nyelven taníttassék és a magyar nyelv csak mint tantárgy szerepeljen, — b) hogy a tárgyak részben magyarul, részben szlovákul adassanak elő, - c) hogy a szlovák nyelv kötelező tantárgy legyen és az irás, olvasás és nyelvtan mindkét nyelven, —- a vallástan szlovákul, — a többi tantárgy pedig magyarul tanittassék. Az eddigi tapasztalás azt mutatja, hogy a legtöbb helyen ez utóbbi tipust választották, mely a fajukhoz való ragaszkodás mellett, életviszonyaiknak legjobban megfelel. A magyar kormány a szlovák tanítók képzését — tehát e kisebbségnek a jövőben is kellő tanerőkkel való ellátását — 2 tanítóképzőben eszközölteti, — mily óriási ellentét a mi, e téren vázolt, viszonyainkkal szemben! A középiskolai oktatást illetően legyen szabad elmondanom, hogy tudomásom szerint a szarvasi és békéscsabai főgimnáziumok iskolafenntartóival 39