Grosschmid Géza: Kisebbségi sors (Košice. Grosschmid Géza, 1930)

I. rész. Politikai beszédek

A második nemzetgyűlés időszaka (1925 okt. —1929 okt.) tem helyébe lépett kassai jogakadémiát és ugyanott a magyar gazdasági akadémiát, — az eperjesi jogi és evangélikus theológiai főiskolát és a selmeci bányászati, erdészeti, kohómérnöki főiskolát. A mi gyermekeinknek tehát nincs módjukban magukat otthonukban, vagy ahhoz közel, saját anyanyelvükön tovább képezni, anyagi erőink rohamos hanyatlása mellett nincs módjukban a messze fővárosban levő főiskolákat vagy pláne a nagyobb valutájú országok külföldi egyetemeit látogatni és ha végső erőfeszítéssel egyesek meg is teszik, azok elvégzése után nincs módjukban itt érvényesülni. A külföldi egyetemeken szerzett oklevelek nosztrifikálása ugyanis temérdek idő- és pénzbeli áldozat mellett is, alig lehetséges. És ha lehetséges is, vagy könnyebb is lesz, Juriga képviselő úr nyíltan és huszárosán kivágta, hogy ők az »urak«, — tehát akár a belföldi egyetem elvégzése, akár a külföldi oklevél nosztrifikálása — minden alkotmánytörvény ellenére és megcsúfolására a magyar ifjúság, a mi gyermekeink, szempontjából értéktelen. Az összehasonlítás nem szolgál a mai kultúrnívó javára! Senkinek szlovák eredete nem volt gátja a múltban annak, hogy úgy egyházi, mint világi téren; közszolgálatban bírói pályán, a törvényhozás terén és egyetemi katedrákon magas és köztisztelettől körülvett állásokat be ne töltsenek és minden szabad pályán ne érvényesüljenek. Bizonyság rá maguk a felszólaló urak is. Azt az álokot pedig, hogy tulsok a köztársaságban a főiskola, megcáfolja a Srobár dr., volt kultuszminiszter, szenátor úr által előszeretettel idézett statisztika. Ha azt vizsgáljuk ugyanis, hogy 18 európai államban mennyi lakosra hány főiskola esik, az eredmény az, hogy Csehszlovákia a 15. helyre jut és akkor van 12 főiskolája, amelyből 8,760.937 csehre és szlovákra esik 9, — 3,123.568 németre 3, — 745.431 hivatalosan elismert magyarra: semmi. A magyar főiskolák eltörlését tehát nemcsak a magasabb és objektív államraison, sem az ilyen — különösen a szlovenszkói és podkarp. ruszi viszonylatban — jelentékeny nemzeti kisebbséggel szemben joggal elvárható méltányosság, de a főiskolák állítólagos fölöslegesen sok volta sem igazolja, — 35