Grosschmid Géza: Kisebbségi sors (Košice. Grosschmid Géza, 1930)

I. rész. Politikai beszédek

A második nemzetgyűlés időszaka (1925 okt. —1929 okt.) a földrajzi helyzet az ellenkezőjét indokolja, — meglévő kul­turális értékek ily szükségellenes megsemmisítése pedig ön­magában is elítéli. Tanítóképzők, népiskolák. Šrobár dr., volt közoktatásügyi miniszter úr bizonyosan tud arról is, hogy beszüntették a losonci, lévai, Selmecbányái, nagyszombati, kassai, eperjesi, iglói tanítóképzőt is, szóval valamennyi magyar tanító- és tanítónőképzőt, a pozsonyi róm. kath. tanítónőképző kivételével. E mögött a tény mögött ott lappang a magyar népiskolák halálra ítélése is. E folyamatot gyorsítja az 1919. évi 189. számú törvény alkalmazásának mellőzése. Ezen törvény szerint ugyanis minden oly helyen, ahol három évi átlagban »legalább 40 magyar anyanyelvű tan­köteles gyermek találtatik, az iskola felállítandó« volna. Ez a törvény nem ismer százalékszámhoz kötött kisebbségi jogokat, tehát ennek értelmében azon területeken, amelyektől eddig azon a cimen vonták meg a magyar iskolákat, mert nincsen meg a megfelelő százalékos magyar kisebbség, — így a volt szepesi, zólyomi, pozsonyi megyék magyarok is lakta közsé­geiben, — volnának azok felállítandók, mert ilyenek hiányá­ban az ott született gyermekek föltétlenül elvesznek a magyar­ság számára, mivel tanúlmányaikat a tanköteles korból kinőve sem folytathatják az anyanyelvükön, tekintve, hogy a polgári, vagy középiskolák magyar osztályaiban a szlovák elemi iskolá­kat látogatott növendékeket nem veszik föl. De az ilyen u. n. szlovák területen kívül is, sőt a magyar többségű vidéken is a lakosság többször, a leghatározottabb formában kifejezett kí­vánságára sem állít föl a kormány vagy nem engedélyez új ma­gyar elemi iskolákat. A sajtó az ilyen esetek egész légióját panaszolta föl és csak az idő rövidsége nem engedi, hogy a helyiségeket név szerint felsoroljam, de minden érdeklődőnek szívesen szolgálok vele. Demokratikus kezelésnek lehet-e gyermeknek milyen anya­nyelvű iskolába való sorozásánál nem a szülő érzés- és gon­dolatvilágát, hanem más kritériumokat venni alapul ? így pél­dául a vallást ? Nagymihály például azért esett el a magyar iskolától, mert a magyar anyanyelvű iskolakötelesek nagy 36

Next

/
Thumbnails
Contents