Grosschmid Géza: Kisebbségi sors (Košice. Grosschmid Géza, 1930)
II. rész. Törvényjavaslatok, interpellációk, hírlapi cikkek, várospolitika
Szlovenszkói problémák mig Szlovenszkón ezen iparágnál csak 2.35 százalék, Podkarpatszka Ruszban pedig 1.26 százalék talál foglalkozást. De még az imitt-amott kiadott vállalatoknál is előnyben részesülnek a cseh- és morvaországi cégek, amelyek azon előírásokon, hogy csak szlovenszkói, vagy valamely itteni városban székelő cég nyerheti el a hirdetett pályázatot, egyszerűen úgy segítenek, hogy az illető helyen, vagy itt Szlovenszkón egy fiókot jegyeztetnek be, mely többnyire csak egy irodahelyiségből áll, s a munkát elnyert fiók anyavállalata magával hozza ottani munkásait is, akik keresetüknek túlnyomó részét állandó lakhelyükön költik el, sőt sokszor még élelmiszereiket is onnan hozzák, illetve hozatják. Az osztrákoktól sokat örököltek a mai rendszer urai. Úgylátszik, hogy a Kollonits-féle recept variálásával elébb szegénnyé, azután csehhé vélik átalakíthatni ezt a »tartományt«. Az önző és rövidlátó hatalmasok azonban a pillanatnyi diadal mámorában nem ismerik fel a jövő igazi alakúlását. Ma a kisebbségek gazdasági letörésében az uralkodó nemzet erejének és boldogúlásának biztosítékát látják, pedig ebbeft a tévedés. A helyzet hasonlósága eszembe juttatja a híres angol történetírónak, Gibonnak téves ítéletét, mellyel — mintegy másfél századdal előbb —»szerencsét kívánt a finom és müveit úriemberek világának ahhoz, hogy a nagy politikai és szociális katasztrófák kora elmúlt« — noha, amint Wells éles szemmel rávilágít, — »körülöttük ekkor már seregbe gyűlt« az úgynevezett ipari forradalom nyomában életre kelt »új barbarizmus, saját honfitársaik változtak át sötét és kétségbeesett tömeggé, alig néhány lépésnyire úri házuknak ajtajától«. Ezt akarják? 22 337