Grosschmid Géza: Kisebbségi sors (Košice. Grosschmid Géza, 1930)

I. rész. Politikai beszédek

Az állam alakulástól — a második nemzetgyűlési választásig (1918—1925) Hogy csak a legutóbbi napok eseményeit említsem, a locarnói jegyzőkönyv és az ahhoz fűzött döntőbírósági szerződés, valamint a rajnai paktum, melyszerint Franciaország és Németország ünnepélyesen kijelentik, hogy egymással soha háborút viselni nem fognak, — mig a német-csehszlovák döntőbírósági szerződés csak arról szól, hogy mind a két állam a béke fenntartására fog törekedni — bizonyítékai annak, hogy a franciák nem helyeznek már olyan nagy súlyt keleti szövetségeseikre —- és hogy a németek nemzetközi pozíciója lényegesen javúlt, a nagy entente politikájába való befolyás dicsőségének alkonya tehát itt van. — De a kisantantban való elsőbbség is hanyatlóban! Radies kormánybalépésével*) Jugoszlávia súlyos belpolitikai válsága javulóban van s szemmelláthatólag Jugoszlávia szeretné átvenni itt a vezető szerepét. Magyarországnak Csehszlovákiához való viszonya újabban szintén elég hűvös, a letartóztatott kommunisták ügyébe való beavatkozás miatt. A Vatikánnak Csehszlovákiához való viszonya pedig, ha formailag nem is, de tényleg megszakadt és kevés kilátás van a helyzet javulására. A figyelmes szemlélő tehát kell, hogy arra a józan észből folyó következtetésre jöjjön, hogy ilyen gazdasági és külpolitikai helyzet folyamányaképen a most uralkodó többség is kénytelen lesz igaztalan és önkényes akarata merevségéből engedni.**) Pandora szelencéjének aljára, a bajok alá rejtette és erősítette Zeus a reménységet is. Ha nem volna meg az a hitünk és reménységünk, hogy az itt élő kisebbségek sorsán nemcsak kell, de lehet is segítenünk, akkor, szerintem, nem is volna tisztességes dolog a mandátumvállalás. Hiszünk azonban az igazság erejében és győzelmében *) Azóta a politikai helyzet sokban változott, azonban a **) alatti következtetés helyességét igazolják Masaryk elnöknek a losonci (1930 szept.) látogatása alkalmával mondott szavai, mely szerint nemcsak papíron, de tényleg egyenlőknek kell lenniök az állampolgárok jogainak. 21