Grosschmid Géza: Kisebbségi sors (Košice. Grosschmid Géza, 1930)

I. rész. Politikai beszédek

A harmadik nemzetgyűlés időszaka (1929 okt. - napjainkig) Az ilyen belpolitikai orientálódás az, ami nem negativizmus, sőt elenkezőleg, ez az, ami biztosítaná az itt élő népek harmóniáját. Ép oly kevéssé írható azonban a negativizmus számlájára — persze legális kereteken belül — a külföld informálása sem! Végre is, egy nemzeteken felüli cél: a háború okozta szenvedésektől lesújtott, még ma is vergődő emberiség lábraállítása! Ma már Genfben, Hágában, Londonban, Párisban, Amerikában hallják és látják a legyőzött népek moraját, kétségbeesett gondját, minden közgazdasági-ág recsegését, — látják a kisebbségek reménytelen szorongását és ezért keresik a világgazdasági helyzet szanálását és az ezzel egyforma horderejű lelki Locarnót. Hiába tehát a külügyminiszter úr berzenkedése, ma már »szalonképes« a békeszerződések igazságtalanságainak kiküszöböléséről beszélni és a hadihajók és hadseregek leszerelésével a gazdasági, hatalmi túlkapások visszaszorításával, a népek jogainak megadásával és biztosításával a politikai és gazdasági összeomlástól a világot megóvni. Ebbe a perspektívába beállítva a mi jövőnket, a mi élniakarásunkat, jogunk van nekünk is a mi igazságunk érvényesítésének ezt a módját is igénybe venni! Az egységes, megerősödött kisebbségi ellenzék szava majd messzebbre hallik! Ezekben van az őslakosság összefogásának bel- és külpolitikai vonatkozású jelentősége és célja. Ennek az átgondolt és öntudatos politikának a támogatására kérjük önöket. Elismerem, hogy ez a politika hosszú lejáratú, de ha nemzeti létünk értékes előttünk, ez az egyedül járható út. Minél jobban összetartunk, annál hamarább célhoz is érünk. Ez az út a nemzeti élet útja, »et quasi cursores vitae lampada tradunt,«*) — »mint a futók átadják az élet fáklyáit«, úgy vigyék innen ez igazságot széjjel az országba és segítsék diadalra! *) Lucretius. 211