Grosschmid Géza: Kisebbségi sors (Košice. Grosschmid Géza, 1930)

I. rész. Politikai beszédek

A harmadik nemzetgyűlés időszaka (1929 okt. - napjainkig) 3. Benes és a magyarok. (Pozsonyban, 1929 október 20-án tartott programbeszéd.) Bár régóta vágytam arra, hogy az érsekújvári választókerület nyugati részében és különösen itt Pozsonyban is beszámoljak arról, hogy az önök nagyon megtisztelő bizalma folytán viselt állásomban miként iparkodtam a »kisebbségi sors«-ban élő honfitársaim jogos panaszainak orvoslásán közremunkálni, vágytam arra, hogy pártpolitikai működésünk irányát és végső célját önök előtt én is megvilágíthassam, azok után, amik ezekre vonatkozólag most itt ma már elhangzottak és amit épp e tárgyban Kassán elmondani már szerencsém volt*) nem akarom szíves türelmüket túlságosan hosszan igénybe venni. Államellenes-e az itteni magyarság politikai állásfoglalása? Legyen szabad azonban itten is utalnom arra, amit Kassán részletesebben kifejtettem, hogy mily igaztalan az a beállítás, amelyből ellenfeleink politikai törekvéseinket bírálják, amikor államellenes magatartást vetnek szemünkre, holott mi eleget teszünk állampolgári kötelmeinknek és éppen a kormányzás az, amely csak papíron létező jogainkat is mind szűkebb térre korlátozza, — legyen szabad itt is kiemelnem azt, hogy éppen azért, mert ígéretekből meg nem élhetünk, törhetetlenűl küzdenünk kell továbbra is jogaink megvalósúlásáért. Ha valaki azt mondja erre, hogy ellenzékieskedésből, idealizmusból nem lehet megélni, erre azzal a megállapítással válaszolok, hogy: *) 1. 211—216. oldalon. 212