Grosschmid Géza: Kisebbségi sors (Košice. Grosschmid Géza, 1930)

I. rész. Politikai beszédek

A harmadik nemzetgyűlés időszaka (1929 okt. - napjainkig) nekünk garantálták, amelyeket ez állam alaptörvényei és maga az államfő is biztosítani ígérték. Ellenzéki állásponton kell lennünk pedig azért, mert mind e fogok, biztosítékok, eddig csak ígéretek maradtak*) így az állampolgárság, a nyugdíjkérdés, a nyelvhasználati jogok igazságos rendezése stb. Mindezekben a kérdésekben benyújtott interpellációink válasz nélkül maradtak, benyújtott törvényjavaslataink elintézetlenül hevernek. A nemzetgyűlés megnyílta után első dolgunk lesz mindezeknek az ügyeknek újra való fölvetése,**) törvényjavaslataink újra való benyújtása, a földbirtokreform végrehajtása körű] elszenvedett sérelmeink orvoslásának sürgetése, kultúrális törekvéseink állami támogatásának igénylése és így tovább. Kérdem azonban, vájjon valójában nem-e az a negativizmus, hogy soviniszta rövidlátásból és gyűlölködésből mind ezeket a kérdéseket szabotálják, megtagadják s a kisebbségek minden jogos érdekét mellőzik. A gyűlölet nem alkotó erő és minden gyűlölködés ellenére mi itt vagyunk és az itt élő magyarság és németség épp oly kevéssé nélkülözhető alkateleme Szlovenszkó életének, mint pl. a szudeta németség a történelmi országokban. Egészséges gazdasági és kultúrális élet csak akkor jog kezdődni, ha mindkét helyen ezek a nemzetek egymás azonos jogát fönntartás nélkül elismerik és egymásnak garantálják. Ha ezt jelszóval kell kifejezni, úgy ez a jelszó, itt Szlovenszkóban csak az lehet, hogy: »Szlovenszkó a szlovenszkóiaké!« Szlovákoké, magyaroké és németeké! És mert a Morván inneni és Morván túli országok gazdasági és kultúrális élete eltérő, sőt az előbbi sokban ellentétes is, ez teszi szükségszerűvé az autonómikus berendezkedést a különböző szükségleteket át nem értő és így eredmény nélküli centralizmus helyett. Ez az elgondolás az állam legelső személye, Masaryk elnök úr szavai szerint is a politikai kérdések megvitatása körébe vonható, sőt a kifejlődőben levő új nemzetközi jog szerint a kisebbségeknek biztosított kultúrális, nyelvi és gaz*) 1930 szept. havi losonci látogatása alkalmával a köztársasági elnök ezt elismerte. ") 1. a II. részben az újból benyújtott törvényjavaslatokat. 208