Grosschmid Géza: Kisebbségi sors (Košice. Grosschmid Géza, 1930)

I. rész. Politikai beszédek

A második nemzetgyűlés időszaka (1925 okt. —1929 okt.) mert a kezükben volt az illetőségi bizonyítványuk és amikor a legfelsőbb közigazgatási bíróság ismeretes, téves jogi alapon nyugvó, 1923 dec. 28-iki 16455. számú ítélete alapján azt megsemmisítették, — a trianoni békeszerződés alapján már tényleg nem is kérhették az állampolgárságuk elismerését. A lex Dérer épp ezeken lett volna hivatott elsősorban segíteni, de betűrágással, épp e törvény segélyével, ütötték el őket régen megszerzettnek vélt jogaiktól. Elvből nem adja meg továbbá a belügyminisztérium a csehszlovák állampolgárságot a volt tényleges tiszteknek és altiszteknek, valamint a csendőröknek, a régi magyar 1886. évi XXII. t. c. 9. §-ára való hivatkozással, mert szerinte, ezekre az 1886. XXII. t. c. 4. §-a alapján a község hatósága nem terjed ki s így a község ellenük kifogást nem emelhetett. Ez azonban — nagyon szelíden fejezem ki magamat, ha azt mondom —, hogy téves törvénymagyarázat, mert hisz' azon általános szabály alól, hogy »a község hatósága kiterjed a községben és a község területén lakó vagy tartózkodó minden személyre«, a felhívott törvényszakasz csak annyiban tett a tényleges katonai szolgálatban lévő egyénekre kivételt, hogy ezek a »katonai bíróság hatásköréhez tartozó« ügyekben nem voltak, — természetszerűen —- alávetve a község hatáskörének, — egyébként azonban igen! — Itt a nyugdíjigényektől való szabadulás vágya volt e szűkkeblű törvénymagyarázásnál irányadó! — A békeszerződés értelmében az állampolgárság megilleti mindazokat, akik 191 o jan. i-én a csehszlovák köztársaság jelenlegi területén illetőséggel bírnak. —- Ipso facto. — Tehát ez nem jügg össze azzal, tettek-e hüségjogadalmat a? új államnak, vagy sem. A helyzeten javítani akaró lex Dérer szerint azonban azon tisztviselők, akik az állami változás (tehát a békeszerződés előtti, még egészen bizonytalan) idejében a hűségfogadalom letételét megtagadták, ki vannak zárva az állampolgárság megszerzésének lehetőségétől. A belügyminisztérium azonban tovább megy! Nemcsak azoknak nem adja meg a csehszlovák állampolgárságot, akik a hüségfogadalom letételét — illo tempore — megtagadták, hanem számos olyan egyénnek sem, akik a fogadalmat akkor azért nem tették le, mert nem is bocsátották őket esküre! így 186