Grosschmid Géza: Kisebbségi sors (Košice. Grosschmid Géza, 1930)
I. rész. Politikai beszédek
A második nemzetgyűlés időszaka (1925 okt. —1929 okt.) Az őslakosság válasza e támadásokra. Választ adott azonban az őslakosság arra is, hogy helyes-e, ha az állam benső békéjét is biztosító ezen elemi jogok intézményes megalapozását elsőbbrendü szükségletnek tartjuk, mint egyes emberek részére a behódolás útján esetleg kijárható előnyöket? Mi, a szudeta-németek kormánytámogatásának nagy eredménytelenségéből vonhatjuk le a szomorú tanúiságot. A németek ez államban több mint háromszor annyian vannak, mint mi, amellett a világ egyik leghatalmasabb nemzetének szomszédai és faj rokonai, dinamikai erejük tehát ez államban sokkal kedvezőbb és jelentékenyebb és mégis, amikor a kezüket a hatalom felé nyújtják, lépten-nyomon tapasztalniok kellett, és kell ma is, hogy ebben csak nemzeti önérzetük árán részesedhetnek. Bizonyság rá, hogy a két német nemzetiségű minisztert miként kezelik, hogy pl. pillanatnyilag is, a tartományi rendszer életbeléptetésekor, az ő nyelvhasználati jogaikat is újra mennyire korlátozzák! Mit várhatnánk akkor mi? A szlovákok kormánytámogatásának politikai eredménye még siralmasabb. — Az autonómia — a remélt szabadság és az ezen felépülő lelkesedéstől izzó, építő, élet helyébe az abszolutizmust rosszúl leplező — sőt nem is leplező —- úgynevezett tartományi képviselet lépett és habár ők ez abszolút hatalomnak állítólagos részesei, — nem szánalomraméltó vergődés-e az, hogy egy jelentősnek tartott politikusukat épp ez idő szerint tisztán politikai természetűnek tetsző vádakra ki kellett adniok (Tukát.) Ezek a megfigyelések azt bizonyítják, hogy politikai naivság, sőt lehetetlenség volna azoktól, akik a háborús békéket megcsinálták és azokat a kormányban ülve őrzik, jóakaratú megértést várni. Épp a tartománygyülések nyelvhasználati jogának e napokban történt körülhatárolása és a kinevezett tagok politikai szempontok szerint való delegálása nyilvánvaló bizonyítékai annak, hogy ebben a viszonylag kis államban még mindig a nagyzás hóbortja él és a cseh kormányrendszer nagyhatalmi ábrándjai alapján még mindig az ezen államba sorozott nemzetiségek: magyarok, németek, szlovákok, ruthének, stb. fölötti abszolút hatalmának lehetőségéről nemcsak meg van 176